A kokain a kontinens egyik leggyorsabban terjedő kábítószerévé vált, mind elérhetőségét, mind fogyasztását tekintve az Európai Unió (EU) legfrissebb kábítószer-jelentése szerint – adta hírül a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az unió drogügyi ügynökségének (EUDA) 2024-es adatai alapján a tagállamokban lefoglalt kokain mennyisége elérte a 323 tonnát, ezzel megelőzve az Egyesült Államokat is. A piac bővülése nem csupán a kínálati oldalt érinti, hanem a kereslet növekedését is tükrözi, amely súlyos közegészségügyi, társadalmi és bűnüldözési kihívások elé állítja az európai országokat.
Profi kokaincsempészeti láncok
A kokain elsődleges belépési pontjai továbbra is az Atlanti-óceánhoz közeli országok kikötői, különösen Antwerpen (Belgium), Rotterdam (Hollandia) és a spanyol kikötők, ahol a hatóságok a legtöbb lefoglalást regisztrálták. A három említett ország együttesen az összes uniós lefoglalás közel 70 százalékáért felel.
A kokain csempészete egyre professzionálisabb módon történik, a szállítmányokat gyakran rejtett konténerekben, bonyolult logisztikai láncok segítségével mozgatják.
A kereskedelmet jellemzően nemzetközi bűnszervezetek irányítják, amelyek különböző régiókból, Latin-Amerikából, Észak-Afrikából, valamint a Balkánról működnek összehangoltan. Ezek a szervezetek a korrupció, az erőszak és az ifjúság kriminalizálódásának kockázatát is növelik.
Fehér cunami Franciaországban
A franciaországi fejlemények különösen aggasztóak. Az országban 2024-ben több mint 47 tonna kokaint foglaltak le a hatóságok, ami több mint kétszerese az előző évben regisztrált mennyiségnek. A francia kormány erre úgy reagált, hogy új kampányokat indított, amelyek a fogyasztói oldalt célozzák meg, hangsúlyozva, hogy a „rekreációs” célú kokainhasználat közvetlenül hozzájárul a szervezett bűnözés és az erőszakos bűncselekmények finanszírozásához. A belügyminiszter szavai szerint Franciaország egyfajta „fehér cunami” küszöbén áll, ami már nemcsak a határ menti kikötővárosokat érinti, hanem a belföldi területeket is. Ez az irányváltás azt jelzi, hogy a piac nem csupán bővül, hanem mélyül is.
A kokain már nem kizárólag elit fogyasztói körökben jelenik meg, hanem a középosztály és a fiatalok körében is egyre elterjedtebbé válik.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a digitális tér is egyre nagyobb szerepet játszik a terjesztésben. Az elkövetők közösségi médián és titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül értékesítik a szereket, megnehezítve ezzel a nyomozó hatóságok munkáját. Az online elérhetőség különösen a fiatalok esetében jelent veszélyt, akik sokszor nincsenek tisztában sem a szerek tisztaságával, sem azok hosszú távú egészségkárosító hatásaival.
A kokain egészségügyi kockázatai évtizedek óta ismertek. Használata fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a pszichiátriai zavarok kialakulásának kockázatát. A kontinens kórházi sürgősségi osztályain egyre gyakrabban regisztrálnak kokainhoz köthető akut toxikus eseteket, különösen akkor, ha a szert más drogokkal kombinálva használják, ami jelentősen növeli a túladagolás esélyét.
A megelőzésben is segít a magyarországi zéró tolerancia
A fent vázolt helyzet fényében a drogpolitika átgondolása és szigorítása elengedhetetlenné válik.
Magyarország zéró tolerancián alapuló drogstratégiája egy következetes modell, amely a fogyasztás kriminalizálásán keresztül kíván gátat szabni a drogok elterjedésének. A jogi szabályozás világos és egyértelmű: minden kábítószerrel kapcsolatos cselekmény, beleértve a személyes használatra történő tartást is, büntetendő.
Ez az elv a társadalmi megelőzés szempontjából is fontos szerepet játszik, hiszen a jogi környezet és a következetes fellépés visszatartó ereje a fiatalok körében különösen hatékony lehet.
A zéró tolerancia mellett a hatékony drogstratégia elemei közé tartozik a célzott prevenció, a közösségi szintű edukáció, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése a bűnüldözésben. Az európai kokainpiac jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy a problémát már nem lehet pusztán egészségügyi kérdésként kezelni, ugyanis a drogkereskedelem szorosan összefonódik a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval és a társadalmi biztonság kérdésével – szögezte le a DKI.
