A kábítószerrel összefüggő halálesetek számának csökkenése ellenére az Egyesült Államok továbbra is súlyos drogkrízissel küzd – adta hírül a Drogkutató Intézet (DKI), egy frissen publikált jelentésre hivatkozva. Mint a DKI írta, egy tavaly októberig tartó 12 hónapos időszak során mintegy 84 ezer amerikai halt meg drogtúladagolás következtében, és ezeknek az eseteknek a hetven százaléka közvetlenül az illegálisan előállított szintetikus opioidokhoz, elsősorban a fentanilhoz köthető. Ez az anyag gyakran tablettákba préselve, hamis gyógyszerként kerül forgalomba, és azért különösen veszélyes, mert már néhány milligramm is halálos lehet belőle.
Nem tudni, mit veszünk be, de könnyen halálos lehet
Az ilyen típusú szerek jelenléte ráadásul sokszor rejtett, a felhasználók és dílerek egyaránt nincsenek tudatában annak, hogy mit fogyasztanak vagy árusítanak.
A polidrog-keverékek, különösen a fentanil, heroin, kokain, metamfetamin és xilazin kombinációi új szintre emelik a halálos kockázatot. A jelentés részletesen bemutatja, hogy a mexikói bűnszervezetek (például a Sinaloa és a Jalisco kartellek) milyen módon uralják az amerikai drogpiacot. Ezek a több mint negyven országban aktív szervezetek a kémiai alapanyagokat Kínából és Indiából szerzik be, Mexikóban dolgozzák fel azokat titkos
laboratóriumokban, majd kiterjedt logisztikai hálózatokon keresztül juttatják el az USA-ba. Az amerikai elosztást helyi bandákkal, utcai dílerekkel, valamint digitális csatornák, például közösségi média, titkosított üzenetküldő alkalmazások segítségével valósítják meg.
A drogterjesztés tehát már rég nem csupán egy alvilági jelenség. Globalizált üzleti modellként működik, amely kihasználja a nyitott gazdaságok réseit, a technológiai újításokat és a pénzügyi rendszerek átláthatatlanságát, valamint a jogi kiskapukat.
A pénzmosás kriptovalutákon, fedővállalatokon, illetve hagyományos készpénzcsempészeten keresztül zajlik, gyakran kínai hátterű pénzügyi hálózatokon keresztül. Ezek a bűnszervezetek nemcsak drogokat terjesztenek, hanem embercsempészetből, fegyverkereskedelemből és zsarolásból is jelentős bevételhez jutnak.
Nem szabad teret engedni a drogliberalizációnak
Az Egyesült Államok példája világosan rámutat arra, hogy ha egy ország nem képes megállítani a kábítószerrel kapcsolatos liberalizációs folyamatokat, akár politikai, akár társadalmi nyomásra, annak hosszú távon súlyos következményei lehetnek a lakosság egészségére, a közbiztonságra, valamint a
gazdaság és igazságszolgáltatás működésére nézve. Bár az USA igyekszik komplex válaszokat adni, beleértve a megelőzést, a kezelést és az elrettentést, a kábítószerpiac globalizációja és a kínálat gyors alkalmazkodóképessége folyamatos kihívások elé állítja a hatóságokat.
Magyarország számára a tanulság egyértelmű: a zéró tolerancia elvének következetes és határozott érvényesítése, a prevencióra építő szemlélet, valamint a nemzetközi együttműködés fenntartása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy megelőzzük a hasonló mértékű társadalmi katasztrófát.
Az amerikai tapasztalat azt mutatja, hogy ha egyszer a kontroll kicsúszik a kézből, a helyreállítás évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, már ha egyáltalán lehetséges – mutatott rá a DKI.
Nem „okosan élni” kell a drogokkal, hanem nemet mondani rájuk
Hozzátették, az amerikai tapasztalat azt is világosan jelzi, hogy a kábítószerrel kapcsolatos engedékenység, legyen az jogalkotási, bűnüldözési vagy társadalmi szinten, előbb-utóbb komoly társadalmi problémákat okoz. A szabályozottnak nevezett piacok mögött rejlő valóság gyakran éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket sújtja, akiknek nincs hozzáférésük megfelelő információkhoz, egészségügyi ellátáshoz vagy alternatívákhoz.
Magyarország ebből azt a következtetést vonhatja le, hogy a zéró tolerancia politikája nem csupán szimbolikus jelentőségű, hanem gyakorlati eszköz egy olyan társadalmi válság elkerülésére, amely az Egyesült Államokban már évtizedek óta zajlik.
A szabályozott engedékenység, a „kisebb rossz” logikája rövid távon talán politikailag vonzó lehet, de hosszú távon kiszámíthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár.
A magyar drogpolitika jövője azon múlik, hogy felismerjük, hogy nem az a civilizált társadalom, amely képes „okosan élni” a kábítószerekkel, hanem az, amely képes nemet mondani rájuk – szögezte le a DKI.
