Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen a Parlamentben.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: itt a magyar Országgyűlésben most már minden magyar politikai akarata megtestesül. Nemcsak az anyaországiaké, hanem a Kárpát-medencei magyarságé és a diaszpóra magyarságáé is. Ez a parlament minden magyar parlamentje, függetlenül attól, hogy a történelem hová szakított, sodort minket – rögzítette.
Kiemelte, hogy az állampolgárság kiterjesztése az államhatárokon túlra fájó kötelesség lett Trianon után, amikor az ország kétharmadát, lakosságunk felét, a nemzet egyharmadát elszakították.
Felidézte, hogy az állampolgársági törvény megalkotásának Trianon mellett volt még egy oka, a lelki Trianon: 2004. december 5., amikor egy haza- és nemzetáruló politika kirekesztette a külhoni magyarságot a közjogi értelemben vett magyar nemzetből. Ezért tizenöt évvel ezelőtt egyfelől hűségesnek kellett lenni azokhoz a nagy elődökhöz a törvényhozásban, akik már 1868-ban és 1886-ban is természetesnek vették, hogy a Magyar Királyság államhatárán túli magyarok is, Csángóföldön és Bukovinában megkapják az állampolgárságot. Másfelől pedig be kellett gyógyítani azt a sebet, amit a lelki Trianon okozott – hangsúlyozta.
Ezért még meg sem alakult a kormány a 2010-es választások után, amikor Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen Semjén Zsolt benyújtotta az állampolgársági törvényt, ami lehetővé teszi, hogy külhoni nemzettársaink honfitársainkká és polgártársainkká váljanak.
A miniszterelnök-helyettes szerint tizenöt évvel ezelőtt nem arra a kérdésre kellett válaszolniuk az Országgyűlés tagjainak, hogy miért adják meg külhoni véreinknek a magyar állampolgárságot, hanem arra, hogy miért nem adták meg eleve és miért nem adták meg sokkal korábban.
Semjén Zsolt felidézte, hogy tizenöt évvel ezelőtt
a baloldaltól kaptak egy politikai ajánlatot, hogy még a választásokat megelőzően fogadjanak el egy olyan állampolgársági törvényt, amely megadja ugyan az állampolgárságot a külhoniaknak, de csak kvázi jelleggel. Egy olyan állampolgárságot, amely számos dolgot nem tartalmaz, nem ad meg ugyanúgy, mint a Magyarországon élő magyar állampolgároknak.
Ezek között említette a szavazati jogot és az ellátórendszerekből való kizárást. Úgy döntöttek, hogy nem kötnek rossz kompromisszumot, mert nem lehet elfogadni, hogy legyenek magyarok és legyenek kvázi magyarok.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar nemzet mindig egyszerre volt kultúrnemzet és politikai, alkotmányos nemzet. A történelmünkben voltak olyan időszakok, amikor a kultúrnemzet voltunk tartott meg minket, de Szent István országát, amikor maga az állam megrendült, akkor is egyben tartotta az az alkotmányos tudat, amit a közjogi összetartozás jelentett – idézte fel.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, meggyőződése, hogy egyszerre vagyunk kultúrnemzet és alkotmányos nemzet. Értelmezése szerint a magyar államnak az értelme nem pusztán annyi, hogy a közigazgatási feladatokat ellássa.
Ennél transzcendensebb célja is van: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon.
Ez akkor lehetséges, hogyha a magyar nemzet minden tagja nem csupán kultúrnemzeti, hanem a közjogi nemzet vonatkozásában is teljes jogú tagja a nemzetnek – összegzett a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök, Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a jubileumi magyar állampolgársági eskütételen (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
