Minden egyes, a Nemzetközi Űrállomáson elvégzett tudományos munka és kísérlet a nemzetközi tudományos közvélemény fokozott érdeklődésére tart számot – közölte az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Hunor program vezetője a közszolgálati televízióban.
Ferencz Orsolya elmondta, hogy Kapu Tibornak, aki már a rábízott kísérletek elvégzésén dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson, minden másodperce foglalt, ami annak köszönhető, hogy az Axiom–4 küldetésben több mint hatvan kísérletben 31 ország vesz részt, a kísérleteknek pedig közel fele a magyar kísérletcsomag részét képezi, ezeket a magyar űrhajós egyedül hajthatja végre.
A miniszteri biztos kiemelte: minden kisebb vagy nagyobb elvégzett munkafázis egy új információt jelent, nagyon sok olyan új tudnivaló van még például növénybiológiai kísérletekben, ami rendkívül informatív.
A Nemzetközi Űrállomásra csak a NASA engedélyével, rendkívül szigorú feltételrendszer teljesítésével lehetett bármilyen kísérletet bevinni – hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya, majd hozzátette: ezekről a kísérletekről bizonyítani kellett, hogy ténylegesen új tudományos eredményeket fognak produkálni, illetve hogy szükséges hozzájuk az űrállomás környezete.
A miniszteri biztos az Axiom–4 küldetés részeként a muslicákkal megvalósuló kísérletekről elmondta: ezek során egy olyan génmódosítást, egy olyan lehetőséget vizsgálnak, amivel biológiai sugárzásvédelmet lehet esetleg élő szervezetben produkálni, ami nagyon fontos akkor,
ha hosszú távon akarunk akármilyen élő szervezetet a kozmikus sugárzásban életben tartani.
Ez egy forradalmian új és a nemzetközi tudósközösség figyelmét is felkeltő kísérlet lehet – tette hozzá.
Ferencz Orsolya kuriózumnak nevezte, hogy a magyar programhoz eszközt is fel lehetett vinni a világűrbe. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetére bármit bevinni fokozott felelősséget jelent, Kapu Tibor azonban többféle magyar élelmiszerterméket, többek között egy magyar csokoládéfejlesztést, a Stühmer egyik készítményét is fel tudta vinni az űrállomásra.
A miniszteri biztos tájékoztatása szerint hétfőn a magyar űrhajós egy élő fizikaórát tartott fiataloknak. A tanóra során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem mestertanárai olyan kísérleteket találtak ki, amelyeket
Kapu Tibor az űrben, a gyerekek pedig a Földön egyszerre végeztek el, de az eredmény különböző lett, hiszen a világűrben súlytalanság van, a Földön pedig a gravitáció hatott az eszközökre.
Minden emberes űrrepülés óriási érdeklődésre tart számot az egész világon: Kapu Tibor a 636. űrhajós, Farkas Bertalan pedig a 94. volt a sorban – hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya.
– Az űrkutatás egy fantasztikus szektor, ugyanis nagyon sokrétű – hangsúlyozta a miniszteri biztos, majd hozzátette, hogy Magyarországon azért indult el 21 magyar egyetemmel az UniSpace elnevezésű, három féléves tudományos továbbképzés, mert a természettudománytól a műszaki tudományokon, az élettani tudományokon keresztül a társadalomtudományi területekig mindenféle szakterület érintett az űrszektorban.
Ferencz Orsolya a tudományos tartalmon kívül a legfontosabbnak azt a fajta motivációt nevezte, amit a fiatalok az űrkutatás területétől kapnak. Hihetetlen népszerű a fiatalok körében ez a terület – hangsúlyozta.
A miniszteri biztos reményének adott hangot, hogy a jövőben az egyetemes emberiség békés, tudományos céljaira fogják használni ezeket a technológiákat, mivel kockázatokat is rejtenek.
