Orbán Viktor: Uniós polgárok nem vívnak csatát, az EU mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna + videó

Plenáris ülést tart ma a Magyar Állandó Értekezlet a Várkert Bazárban.

Plenáris ülést tart ma a Magyar Állandó Értekezlet a Várkert Bazárban, amelyen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök. 

Fotó: Mirkó István

– A nemzetpolitikában egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni, a mai találkozón is igyekszem eszerint eljárni – kezdte beszédét Orbán Viktor. A kormányfő elmondta, a mostani aktualitás abban a dilemmában foglalható össze, hogy háború vagy béke. Amikor háború van, akkor sok mindent nem lehet, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok számára ez a legfontosabb kérdés. A miniszterelnök tájékoztatott: az európai vezetők úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. 

Ursula von der Leyennek azonban semmilyen felhatalmazása nincs uniós vezetőként erről beszélni, mert ez tagállami hatáskör. Közben egymásra licitálnak az európai vezetők ebben a retorikában

– emelte ki a kormányfő.

Az unió ma nyíltan felvállalja, hogy az ukránok mögött áll

Orbán Viktor leszögezte: uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajnában, ha igen, akkor csak titokban és bizonyos feladatokra. Uniós országok polgárai fizikai értelemben tehát nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk. A proxyháborúnak régen az volt a lényege, hogy ne derüljön fény arra, hogy ki áll a harcoló fél mögött. Az unió ma azonban nyíltan felvállalja, hogy ő áll az ukránok mögött.

– Ha az európai vezetők nem hackelnék meg, hogy az amerikai elnök sikeres legyen a béketárgyalásokkal, már létrejött volna az orosz–ukrán csomag 

– fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, a valóság az, hogy akik döntéshozói az EU-nak, háborús stratégiát folytatnak, az országok többsége pedig része ennek a stratégiának, és a gazdaságot át akarják állítani hadi gazdasággá. – Ez nem tőlünk messze zajlik, hanem az európai politika napi valósága – mondta a miniszterelnök. 

Fotó: Mirkó István

Most a legmagasabb annak a veszélye az orosz–ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba

Orbán Viktor rámutatott: az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretné segíteni a háborút az unió. 

– Amikor háborúról beszélünk, nemcsak emberéletről beszélünk, hanem pénzről és gazdasági következményekről is. A következő hétéves uniós költségvetést átnézve azt látni,  hogy annak 25 százalékát különböző jogcímeken keresztül az ukránoknak adnák, miközben Kijev még nem is tagja az uniónak, csak egy entitás – fűzte hozzá.

A kormányfő jelezte: most a legmagasabb annak a veszélye az orosz–ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba. Hozzátette: 

Magyarországnak van ellenjavaslata, de minden javaslat annyit ér, amekkora erő van mögötte. Ennek nincs súlya jelenleg az európai vitákban, azonban a miniszterelnök tájékoztatása szerint keresztényi kötelesség egy ilyet felmutatni. 

Úgy fogalmazott: Magyarország álláspontja, hogy Európának azt kellene tennie, mint az USA-nak, azaz tárgyalnia kellene. A magyar javaslat, hogy az unió ne a nézőtéren ücsörögjön, hanem tárgyaljon önállóan az oroszokkal. Megjegyezte: az oroszok 140 millióan lehetnek, az uniós tagországok lélekszáma meghaladja a 400 milliót, de gazdaságban, katonai költségvetésben is messze az oroszok fölött állunk, leszámítva a nukleáris kapacitás kérdését. 

Fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert

A kormányfő kiemelte: Európa nagyságrendileg erősebb az oroszoknál, ennek ellenére mégis úgy nézünk ki, mintha az oroszok erősebbek lennének, mint mi. Orbán Viktor elmondta: van olyan elnök, aki szerint tárgyalni kell majd, de nem most. Az uniós álláspont mélyrétegeiben vannak különbségek a kormányfő tájékoztatása szerint. Orbán Viktor szerint fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy még ha vége is lenne a háborúnak, egy fegyverkezési verseny kellős közepén találnánk magunkat, ami a magyar embereknek nem tenne jót. 

– Az, hogy folyamatosan fegyverekre költsünk, ellentétes a magyarok érdekeivel. Ezt csak úgy lehetne megállítani, ha egy nemzetközi megállapodást kötnénk ezzel kapcsolatban. Hosszabb tárgyalások eredményeként meg kellene állapodni az oroszokkal – vélekedett, kiemelve, hogy egyre élesebb kérdéssé válik Ukrajna uniós csatlakozása, miután a háborús sikerei elmaradnak. A kormányfő kifejtette, az ukránok haderejét, a fizetéseket, a katonai eszközöket is mi fizetjük, az amerikaiak kiszálltak ebből, csak eladnak, amit az unió megvásárol és eljuttatja az ukránoknak – mondta.

Fotó: Mirkó István

A háború megfojtja a fejlődést

– Ennek az az eredménye, hogy az EU-s gazdaság stagnál, a háború megfojtja a fejlődést, ez elsősorban a német gazdaságra érvényes. Amíg háború van, az európai gazdaság nem tud fejlődni. Ha véget érne a háború, vagy egy tűzszünet jönne létre, rövid időn belül háromszorosára nőne a gazdasági növekedés, Magyarország esetében egy százalék helyett három százalékra nőne – jelezte.

A miniszterelnök elmondta, jövő héten EU-csúcs lesz, ahol a háborúról, a háború finanszírozásáról, a befagyasztott orosz vagyonról és az ukránok EU-s csatlakozásáról lesz szó. – A jó hír, hogy a szlovákok és a csehek is más pályára állnak majd, feltéve, ha a cseh választópolgárok akarata a kormányalakításban is érvényesül – jegyezte meg.

Akár a V4 is újraindulhat

A kormányfő tájékoztatott: ha sikerül a cseh kormányalakítás, akkor négy olyan miniszterelnök lesz az uniós tanácsban, akik békepártiak, a józan ész talaján állnak: az olaszok, csehek, szlovákok, és mi, magyarok. Lengyelországban emellett minden recseg, ropog. 

– Azonban négyből hárman így is megvannak, és megpróbálkozhatunk a V4 újraindításával

– jelentette ki a kormányfő. Azt is mondta, sokan nem érdekeltek egy több tíz milliós közép-európai gazdasági blokk létezésében, így ezek szét is feszíthetik az együttműködést, ha nem vagyunk résen. Orbán Viktor elmondta: van szufla és életerő a magyar gazdaság szereplőiben. 

A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához.

Felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli  két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. – Kínáról és Indiáról van szó. De a közel-keleti béke folyamatában is fontos változás történt, túszokat engedtek el és most épp nem ölnek meg senkit, ugyanakkor sokkal több még a tisztázatlan kérdés, mint a tisztázott – jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszú távú békét tudjanak kötni a felek.

Fotó: Mirkó István

A technológiai átalakulás beszakítja az ajtót

– Miközben ezek a folyamatok zajlanak, történik valami, amire sokkal kevesebb figyelem jut, pedig legalább olyan fontos a sorsunk tekintetében. A technológiai átalakulásról sci-fi-szerűen gondolkodtunk még néhány éve, most pedig olyan gyorsasággal épülnek be a fejlett társadalmakba, hogy két-három éven belül beszakítják az ajtót. Ilyen a robotizáció, az energia területe, a mesterséges intelligencia, amelyről sokat beszélünk, de keveset tudunk róla, de azt tudjuk, hogy megérkeztek az ezzel kapcsolatos szolgáltatások a mindennapokba is – mutatott rá, majd elárulta, már ő maga sem Google-t használ, hanem a chatGPT-t kéri segítségül, ha gyorsan szeretne adatokat megtudni.

Fontos szerinte, hogy Magyarország ne ragadjon a jelenben, hanem ezen fejlesztéseknek a része tudjon maradni, és a világ minden részéről próbálja megszerezni a legjobb technológiai tudást, összegyűjtve azt egy magyar jövőstratégiába.

Orbán Viktor elmondta: aki nem vesz részt ezekben a fejlesztésekben, az ma még lehet sikeres, de a jövőben nem biztos, hogy az lesz. A miniszterelnök arra kérte a Máért résztvevőit, hogy a kisebbségi témák mellé hozzanak létre egy technológiai fórumot, hogy ez a tudás ne szóródjon szét a Kárpát-medencében.

Az ukránokon kívül jó a kapcsolat a szomszédokkal

–  Az ukránok ellenségesek a magyarokkal szemben, azoknak pedig, akik elhagyták Ukrajnát, határozott elképzelésük van arra, hogyan kell megváltoztatni a hazai szuverén politikát. Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot bevonjon a háborúba, azért, ami neki a legfontosabb, a saját országa érdekében. Ezt higgadtan kell kezelni, és támogatva a külhoni magyarokat, mert nagyon nehéz időszakon mennek át – mondta a kormányfő, majd az Ukrajnából érkező magyar vezetőknek azt mondta: teljes mellszélességgel áll a magyar kormány az Ukrajnában élő kisebbségek, a kárpátaljai magyarok mellett.

A magyar–román kapcsolatokról kifejtette, nem ez a legnagyobb gondja most a románoknak, hanem a saját gazdaságuk helyreállítása. – RMDSZ hónapok óta állja a sarat ebben a nehéz helyzetben – fűzte hozzá. 

Ausztriáról úgy fogalmazott, nem érdemes róla beszélni, tiszta ügy, megnyerték a patrióták a választást, de nem engedik őket kormányt alakítani. – Kiegyensúlyozott kapcsolatban vagyunk az osztrák kancellárral, ott, ahol tudunk, együtt is működünk – jelezte, bízva abban, hogy a választásokat megnyerő párt mielőbb kormányt tud alakítani.

A szerb–magyar kapcsolatrendszerről kifejtette, köszönettel tartozik a délvidéki politikusainknak: 

Ez a híd alátámasztás nélkül nem állna meg. Tudom, hogy a helyzet nehéz, de a stratégiai alapú szerb-magyar együttműködés fennmarad 

– mondta.

– Ha a csehek megalakítják a kormányukat, ha kitartanak az osztrákok, és a szerbek is tartják magukat a korábbiakhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai mezőny alakulhat ki – mondta.

Azt is mondta, Horvátországgal sajátságos viszonyt ápol hazánk. Orbán Viktor rámutatott: az ország makrogazdasági mutatói csinosak, a népesség azonban folyamatosan csökken, és ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel. 

Magyarországon 6-7 százalékon van azok aránya, akik külföldön dolgoznak. Ez az osztrákokéval azonos. Máshol ez jóval magasabb, ez van Horvátországban is. 

Szlovéniában választás lesz a miniszterelnök tájékoztatás szerint. Mint mondta, Szlovénia egy nagyon rejtélyes ország, sokkal több minden maradt meg ott a múltból, mint mi azt feltételezzük. 

– Mi egy nyugatos országot látunk, de a hatalmi szerkezetét tekintve egy nagyon nehéz ország Szlovénia. Remélem, hogy a választás után könnyebb időszak következik a szlovéniai magyarok szempontjából. A gázvezetékrendszer megépítésében nem tudtunk megegyezni a szlovénokkal, pedig az olaszokon keresztül nagy gázmezőkhöz férhetnének hozzá

– mondta a kormányfő, aki szerint Szlovénia kulcsország, de nem egyszerű eset. 

Szlovákiáról szólva azt mondta, néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy a szlovák miniszterelnök lesz képes képviselni a magyar álláspontot az unióban.

A miniszterelnök elmondta, hogy fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak Szlovákia, ezért épül hamarosan egy híd is, amely tovább erősíti ezt a kapcsolatot.

Orbán Viktor ezután köszönetét fejezte ki a diaszpórának, majd elmondta: 

– Erőfeszítést és bátorságot kellett mutatni a külhoni magyaroknak, amikor ki kellett állniuk a magyarok érdeke mellett. Nagyképűnek hangozhat, amikor azt mondjuk, hogy a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz: jó példa erre a migráció kérdése is, miután az egész nyugati világ szembe jött velünk, a migráció globalista áldásnak tűnt, és a bárány meg a farkas együtt feküdtek, vagyis azt hallottuk, hogy az idegen kultúrából érkező emberekkel micsoda magasztos kapcsolatot tudunk kialakítani – mondta, majd azzal folytatta: ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánni, kell tudni nemet mondani, ám eddig csak botozás járt érte. 

– Ma viszont már nincs olyan nyugat-európai ország, ahol ne a magyar állásponttal értenek egyet, maximum nem azt mondják, de a lényege ugyanaz, mint amit mi mondunk 2015 óta. Ez így lesz a háborúval kapcsolatban is, emlékezzenek erre. Ki fog derülni, egy-két éven belül, hogy a magyar pozíció volt a jó pozíció, hogy a józan ész alapú külpolitikát érdemes folytatni – fejtette ki Orbán Viktor. Meglátása szerint azok a pártok, akik a magyarságot nem egészként, nem egyként kezelik,  elveszítik a választópolgárok bizalmát, nem tudnak választást nyerni. 

Borítókép: Orbán Viktor a Máért ülésén (Forrás: YouTube)

További játékainkhoz kattintson ide!