Teljes lelepleződés: semmilyen veszélyes anyag nem volt a gödi akkumulátorgyárnál

Helyreigazítás: valótlanul állítottuk, hogy négy nappal a választás után a Greenpeace beismerte, hogy a gödi Samsung-gyár semmilyen káros anyagot nem bocsátott ki.

Természetesen a Telex sem maradt le a riogatásban. A kormány azonnal cáfolta a híresztelést, és hazugságkampánynak nevezte a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos felvetéseket. 

Felhívta rá a figyelmet, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal rendszeresen végzett és végez környezet- és munkavédelmi ellenőrzéseket.

Nem mellékes, hogy az elmúlt években a kormányhivatal összesen több mint 400 millió forint bírságot szabott ki a Samsungra, ugyanakkor semmi olyan szennyezést nem tapasztalt, amely a gyáron kívül bármilyen hatást gyakorolt volna.

Csak a gyáron belül, zárt térben fordult elő szabálytalanság, amit a legszigorúbban szankcionáltak. 2025. március 4-én például kiszemcsésedés miatt szabtak ki bírságot. Ugyanakkor mint kiderült, a fekete por egyértelműen grafitból származott, és semmilyen káros következménnyel nem járt.5 Ez azonban nem számított, a rágalomsorozat már felépült.

A Tisza kampánytémája lett a gödi gyár

Miután a baloldali sajtóban politikai szintre emelkedett a gödi Samsung gyár ügye, Magyar Péter a választási kampányban is elővette a témát. 

A közösségi oldalán6az eredeti pletyka alapját szolgáltató Greenpeace-jelentést felnagyítva, állítólagos bennfentes információkra hivatkozva arról beszélt, hogy a gyár környezetében talált rákkeltő anyagok koncentrációja elérhette a határérték 510-szeresét is. 

Ezzel egyidőben nem késlekedett megismételni a baloldali sajtóban már korábban felépített történetet, miszerint a kormány annak ellenére támogatja a Samsungot, hogy az üzem súlyosan szennyező.7

Innentől kezdve a Tisza Párt politikusai jól láthatóan visszhangozták a kreált botrányt. Magyar Péter számos videóban, Facebook-bejegyzésben és interjúban hangoztatta: a kormányzat “szemet huny" a súlyos munkavédelmi és környezetvédelmi hiányosságok felett, ezért ő "rendkívül súlyos szabálytalanságokat" fog feltárni a hatóságok helyett. Kérte az üzem felfüggesztését és a felelősök megnevezését.

• Egyik posztjában közölte: “Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit"– utalva egy volt szállítmányozóra, aki azt állította, hogy a hatósági ellenőrzések idejére eltávolították a veszélyes anyagokat.8
• Egy másik Facebook-videóban bejelentette, hogy pártja a hatóságok és a kormány helyett fogja nyilvánosságra hozni a gödi üzem "rendkívül súlyos szabálytalanságait, amelyek kormányzati hátszél nélkül nem maradhattak volna következmények nélkül."9
• Magyar Péter azt állította, hogy a gyár sokszor "kikerülte a hatósági tiltásokat", és többször azt mondta, hogy a kormányzat "szemet huny" a veszélyes gyakorlatok felett.
• A pártelnök a hvg-nek adott februári interjújában megerősítette, hogy a Tisza Párt várja a nyomozás eredményeit. Emellett elmondta: "a sajtóban megjelent esetek egyike sem valótlan", azaz szerinte valóban történtek balesetek és visszaélések a gyárban. (Paplanos Péter, a Samsung kommunikációs vezetője az Indexnek viszont azt mondta, hogy a gyárat számtalanszor ellenőrizték, és azóta 200 milliárdot költöttek védelmi fejlesztésekre.)10
• Végül, a kampány betetőzéseként a Tisza Párt petíciót indított az állítólagos szennyezések kivizsgálása érdekében.11

Választást kell nyerni, utána mindent lehet

Beszédes, hogy a fent említett petíciónak az eredményéről semmit nem kommunikált a Tisza Párt. Nem véletlenül. 

Ugyanis miközben Magyar Péter az állampolgárok tudatos mérgezésével vádolta a kormányt, az egész botrány alapját szolgáltató Greenpeace 2026 márciusában átfogó vízmintavételi vizsgálatot végzett12 a Magyarországon épülő akkumulátorgyárak és NMP-feldolgozók környezetében. 

Hasonlóképpen árulkodó módon, az eredményeket csak a választások után tették közzé.

A szervezet összesen tíz mély- és sekély kútból származó vizet elemezett

• Gödön (a Samsung SDI környezete),
• Komáromban (SK-akkugyár és NMP-üzem),
• valamint Sóskúton és Tárnokon (Dongwha elektrolit- és NMP-üzemek közelében).

A mintákat akkreditált laboratóriumban nézték meg antimon, arzén, kobalt, lítium, nikkel és N-metil-pirrolidon (NMP) jelenlétére. Az eredmények nem mutattak határérték feletti szennyezést: egyik mintában sem találtak olyan szennyeződést, amely "határértéket meghaladó vagy egészségügyi szempontból jelentős" lenne.

Egy komáromi minta lítiumszintje ugyan enyhén magasabbnak bizonyult az átlagosnál, de a Greenpeace hangsúlyozta, hogy ez az érték még így is nagyságrendekkel alacsonyabb a veszélyes szintnél. Összefoglalva: 

a mérés azt mutatta, hogy a vizsgált tíz pont esetében a vizsgált anyagok tekintetében "nem volt kimutatható jelentős szennyezettség".

A Tisza Párt súlyos vádjai tehát ütköznek az egész botránynak megágyazó Greenpeace friss mérési eredményeivel. A párt állítása szerint akár "több ezer tonnányi veszélyes anyagot" rejtettek el a gyárból és több tízezer ember egészségét veszélyeztették, miközben a Greenpeace vizsgálata éppen azt igazolta, hogy a lakosság által használt kutakban nem volt kimutatható egészségügyi kockázatot jelentő szennyezés.

Hogy a jelentés, amely zárójelbe teszi az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos riogatásokat, miért éppen a választások után jelenik meg nyilvánosan, egyértelműnek tűnik.

Miért fontosak az akkumulátorgyárak?

Az elmúlt években az akkumulátorgyárak kiemelt szereplőivé váltak a magyar gazdaságnak, különösen az elektromos autóipar gyors térnyerése miatt. Magyarország tudatos stratégiával igyekezett az európai akkumulátorgyártás egyik központjává válni, ami jelentős gazdasági lehetőségeket, ugyanakkor komoly kérdéseket is hordozott magában.

Az akkumulátorgyárak hatalmas külföldi tőkebefektetéseket vonzanak az országba. Olyan multinacionális vállalatok, mint például a CATL vagy a Samsung SDI milliárd eurós projekteket indítottak Magyarországon. Ezek a beruházások közvetlenül növelik a GDP-t, és hozzájárulnak az ipari termelés bővüléséhez.

A beruházások nemcsak a gyártókapacitás növekedését jelentik, hanem az infrastruktúra fejlődését is ösztönzik: új utak, vasúti kapcsolatok és energiahálózatok épülnek ki, különösen az olyan ipari központokban, mint Debrecen vagy Göd.

Az iparághoz köthető beruházások mértéke mára meghaladta a 26 milliárd eurót, az iparág pedig a következő négyéves ciklusban a magyar GDP 5-10 százalékát is adhatja.13

Egy ilyen mértékű bevételforrást egy kormány sem nélkülözhet, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter a hazai GDP 3-4 százalékát kitevő ígéretcunamit jelentett be a választási kampány során. Vagyis a Tisza alól végképp kiszaladna a fedezet, ha ellehetetlenítené az akkumulátoripart.

Nem véletlen tehát, hogy a Greenpeace először kirobbantotta, majd nevetségessé tette az akkumulátor-hisztériát. A Tisza Párt választási kampányának egyik központi eleme lett a "szennyező" vállalatokkal szembeni fellépés, azonban kormányra kerülve ez az előbbiek miatt teljesen hiteltelenedett. Nem véletlenül, a Tisza Pártnak is szüksége van az akkumulátorgyárakra, hiszen gazdasági fellendülést hoznak és ártalmatlanok. Most már nem érdekük tovább hazudni.