A kampányban ígért 20–25 százalék helyett átlagosan 15 százalékos béremelést jelentett be Hegedűs Zsolt. Az egészségügyi miniszter bejegyzése alatt a lapunk által áttekintett hozzászólások többségében aggodalmukat és csalódottságukat fejezték ki az ágazat dolgozói. Többen a bejelentés részleteit, a pontos bértáblát és az emelés időpontját is hiányolták.
A hozzászólások egyik leggyakoribb szempontja az volt, hogy a kampányban még 20–25 százalékos emelésről beszéltek, míg a mostani bejelentés már csak átlagosan 15 százalékot tartalmaz.
„Beígértél 25 százalékot, ebből lett 15. Még meg sem kaptuk, de már megint ígérgetsz, hogy minden évben kapunk. Hiteltelen vagy!” – fogalmazott az egyik kommentelő.
Egy másik hozzászóló ugyancsak arra emlékeztetett, hogy nem ezt ígérték a választások előtt, a 15 százalékot pedig „nevetségesnek” nevezte. Attól tartott, hogy az intézkedés nem állítja meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Takács Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Hegedűs Zsolt a kampányban ígért 20–25 százalékos béremelés helyett már csak 15 százalékos növekményről beszél. A bejelentés nem átfogó ágazati bérrendezés, hanem visszatérés a szocialista bértáblához, és a miniszter hülyének nézi a szakdolgozókat – értékelte a Fidesz politikusa.
Az infláció már elvitte az emelés egy részét
Több egészségügyi dolgozó azt is kétségbe vonta, hogy a bejelentett emelés valódi felzárkózást jelentene. Egy kommentelő a 2023 és 2025 közötti inflációs adatokat összegezve úgy számolt, hogy három év alatt mintegy 27,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Úgy vélte, a 15 százalékos béremelés után a szakdolgozók fizetésének reálértéke még mindig körülbelül tíz százalékkal maradna el a három évvel korábbitól.
„Ennek kellene tapsikolnunk?” – tette fel a kérdést.
Egy intenzív osztályon dolgozó hozzászóló részletes számítást közölt a 192 milliárd forintos keretről. A teljes összeget 123 ezer dolgozóra és tizenkét hónapra elosztva fejenként havi 130 ezer forint körüli munkáltatói kerettel kalkulált. A közterhek és az infláció figyelembevételével azonban úgy vélte, a dolgozók egy részének tényleges többlete ennél jóval kisebb lehet.
A kommentelő azt is kifogásolta, hogy a kedvezményes, kilencszázalékos szja csak havi 680 ezer forintos jövedelem alatt érvényesülne. Értékelése alapján emiatt azok a szakdolgozók, akik a pótlékokkal együtt átlépik ezt a határt, nem részesülnének a beharangozott adóelőnyből. Úgy fogalmazott:
Szép kis keringéstámogatási kísérlet volt ez a poszt.
Más rövidebben fogalmazott: az emelés „még kezdetnek is kevés”, noha azt pozitívumnak nevezte, hogy legalább elindult valami.
A részleteket és a bértáblát keresik
Sokan azt kérdezték, mikor mutatja be a minisztérium a hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból álló új bértáblát. Mások arra vártak választ, hogy 2027-en belül pontosan mikor emelkednek a fizetések.
Egy kommentelő arra is rákérdezett, mikor teszik közzé a terveket írásos jogszabálytervezetként társadalmi egyeztetésre. Más azt kifogásolta, hogy a bejelentést előzetesen nem egyeztették az érdekvédelmi szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a szakmai kamarával.
Attól tartanak, hogy ismét kimaradnak
A hozzászólások másik jelentős csoportja arról szólt, pontosan kik részesülhetnek az emelésből. A kiszervezett kórházi takarítók egyik képviselője hosszú kommentben hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézmények higiénéjét biztosító dolgozók gyakran nem a kórház, hanem külső cégek alkalmazásában állnak. Emiatt attól tartanak, hogy ismét kimaradnak a bérrendezésből.
Nem kiváltságokat kérünk, hanem tisztességes bért és megbecsülést a munkánkért
Szintén aggodalmukat fogalmazták meg a dialízisben, a védőnői szolgálatban, a műszergazdálkodásban és a szociális intézményekben dolgozó szakemberek is. Egy dialízisállomáson dolgozó szakápoló arról írt, hogy országosan súlyos létszámhiánnyal küzdenek, és a még pályán maradt munkatársak sem bírják sokáig.
A bejegyzés alatt nemcsak a bérek, hanem az egészségügyi szolgálati jogviszony visszaállítását sürgették, mások a kötelező kamarai tagság és a tagdíj megszüntetését követelték. Egy hozzászóló arra figyelmeztetett, hogy a szolgálati jogviszony bevezetésével megszűnt a korábbi közalkalmazotti bértábla, a helyébe lépő rendszert pedig kiszámíthatatlannak és szubjektívnek nevezte. Más azt vetette fel, hogy az új bértábla hátrányos lehet azoknak, akik 45–50 évesen lépnek be az egészségügybe, mert nyugdíjig sem jutnak el a magasabb fizetési fokozatokig.
Az egészségügyi dolgozók nemcsak az ígértnél kisebb emelést mellett azt is kifogásolták, hogy továbbra sem ismerik a pontos bérösszegeket, a besorolási szabályokat, a bevezetés dátumát és az érintettek végleges körét. Többen attól tartanak, hogy mire elkészülnek a részletszabályok, a 15 százalékos növekedés jelentős részét már el is viszi az infláció.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Listákról suttognak a minisztériumok folyosóin, nevek, névsorok keringenek a közszférában, kiket kell eltávolítani, lehetetlenné téve, hogy bárhova, ahová az állam keze elér, felvegyék őket.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
