A Független Közmédia Testülethez kerülne a tulajdonosi joggyakorlás
Mindkét társaság esetében a tulajdonosi jogokat a Független Közmédia Testület gyakorolná a magyar állam nevében. A testület megválasztaná a vezérigazgatót, a felügyelőbizottság tagjait és a könyvvizsgálót, emellett jelentős gazdálkodási kérdésekben is rendelkezne jóváhagyási joggal.
A tervezett szabályozás ugyanakkor több ponton korlátozná a testület beavatkozási lehetőségeit. Nem dönthetne például a társaság alapvető tevékenységi körének megváltoztatásáról, megszüntetéséről vagy átalakításáról, nem vonhatna el vagyont, és nem határozhatná meg a műsorok, hírek vagy egyéb médiatartalmak tartalmát. Egyedi szerkesztői vagy újságírói döntéseket sem befolyásolhatna.
Az MTI esetében hasonló garanciák jelennek meg: a testület nem utasíthatja a társaságot meghatározott hír elkészítésére, annak tartalmára, címére, megjelenési idejére, elhallgatására, módosítására vagy visszavonására.
A vagyon és a szerződések is rendeződnek
A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. esetében az előterjesztés külön rendelkezik az MTVA vagyonának és költségvetési forrásainak átadásáról. A közszolgálati médiaszolgáltatási és médiatartalom-szolgáltatási feladatok ellátásához szükséges vagyon térítésmentesen kerül az új társasághoz, a vagyonelemek további felosztásáról pedig vagyonelosztási bizottság javaslata alapján a Független Közmédia Testület dönt.
Az átmeneti időszakra is külön szabályokat állapítanak meg: az új társaság biztosítja az érintett szervezetek működéséhez szükséges anyagi és működési feltételeket, miközben a korábbi szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek a feladatok alapján szállnak át az új szervezetre.
A munkavállalók jogutódlását és a korábbi foglalkoztatási idő folytonosságát szintén rögzíti a tervezet.
Az indokolás szerint a két határozati javaslat célja így nem csupán az alapító okiratok formális elfogadása, hanem az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes rendezése. A két társaság ugyanazon tulajdonosi joggyakorló felügyelete alatt, de eltérő feladatkörrel működne: a Magyar Rádió és Televízió a közszolgálati médiaszolgáltatást, az MTI pedig az önálló nemzeti hírügynökségi feladatokat látná el.
