Kiderült, hogy alakultak a fogyasztói árak szeptemberben

Szeptemberben 1,6 százalékra gyorsult az éves infláció az augusztusi 1,3 százalékról, de így is elmaradt az elemzői várakozásoktól. A maginfláció közben tovább mérséklődött, ami kedvező jel a jegybank számára, miközben az energiaárak és az élelmiszerárak alakulása a következő hónapokban ismét felfelé hajthatja az inflációt. Az elemzők szerint az MNB kamatcsökkentési mozgástere továbbra is korlátozott, bár egy decemberi lazítás lehetősége nincs teljesen kizárva.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Az energiaárak jelenthetik a következő hónapok egyik legfontosabb inflációs kockázatát. Az MBH Bank szerint a geopolitikai feszültségek miatt az energiapiaci folyamatok továbbra is kedvezőtlenek, a Brent olaj ára pedig hordónként 100 dollár körül, sokszor afölött alakul. Emiatt az üzemanyagok további drágulása sem zárható ki.

Reménykedünk abban, hogy a közel-keleti konfliktust még idén sikerül lezárni a feleknek, ez mindenképpen árcsökkentő hatással bírna az üzemanyagoknál. Az élelmiszereknél az aszály hatása lassan már megjelenhet, várakozásunk szerint lassú drágulás indulhat be

– írták az elemzők.

A vállalatok áremelési szándékai ugyanakkor továbbra is mérsékeltek, miközben a béremelkedés üteme is a vártnál gyorsabban lassul, ami kordában tarthatja a vállalati költségeket.

Az MBH Bank a szeptemberi adat után egyelőre nem módosította prognózisát: továbbra is 1,9 százalékos átlagos inflációt vár 2026-ra, 2027-re pedig 2,5–3 százalék közötti éves átlagos drágulást valószínűsít.

A kamatkilátásokkal kapcsolatban továbbra is úgy látják, hogy az MNB csak jövőre folytathatja a kamatcsökkentéseket. Egy újabb, kedvező inflációs meglepetés ugyanakkor megnyithatja az utat egy decemberi lazítás előtt, de ezt az MBH egyelőre csak kockázati forgatókönyvként kezeli.

A jegybank számára közben a forint árfolyama is kulcsfontosságú marad. Az árfolyam ugyanis közvetlenül hat az importált termékek árára, emellett az árfolyammozgások az inflációs várakozásokra is hatással lehetnek.

A kedvező szeptember után is vannak kockázatok

Nagy János makrogazdasági elemző szerint a szeptemberi adat kedvezőbb lett a vártnál. A havi infláció 0,2 százalék volt, az éves index 1,6 százalékra emelkedett, miközben a maginfláció 2 százalékról 1,9 százalékra lassult.

„A vártnál kedvezőbb adatok támogatják a jegybank által csökkentésre kerülő, új középtávú – jelenleg 2028-ra történő – 2,5 százalékos cél elérését” – mondta.

Szerinte ugyanakkor a kilátások már kevésbé kedvezőek. „A megemelkedett energiaárszint következtében a hazai termelői árakban már látszódik a begyűrűződés, ami fokozatosan jelentkezni fog a fogyasztói árakban. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban, ami ezeddig nem mutatkozott meg az itthoni boltok polcain.”

A következő hónapokban ezért különösen fontos lesz a forint árfolyamának alakulása, valamint az energia- és élelmiszerárak változása. A vállalatok jövő évi árazási döntéseire a forint jelenlegi árfolyama és volatilitása is hatással lehet, miközben a béremelkedés ütemét a 2027-es minimálbér-emelésről szóló megállapodás is befolyásolhatja.

Nagy János összességében az idei évre 1,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos átlagos inflációt vár.