A Tisza korábbi elképzelése szerint az adóhatóság központilag készítette volna el az adótervezetet, ez mostanra választható opcióként maradt meg, lényegében önbevalláson alapulna az adóztatás. Érdekes elképzelés, hogy a vagyon tényleges meghatározásának felelőssége az adózóra hárul. Az első bevallás a 2026. év végi vagyoni állapotot venné alapul, a fizetési és bevallási határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne.
A gyár és a jacht ugyanabba a kategóriába került
A vagyonadó politikai kommunikációjában jól működhet a milliárdosok, a luxus és a nagy értékű vagyontárgyak tulajdonosainak megsarcolása, egyfajta büntetése – már azoknál, akik mások értékeire irigykednek.
Gazdasági szempontból azonban a vagyon fogalma ennél jóval szélesebb. Hiba volna pusztán úgy tekinteni a vagyonadóra, mint a leggazdagabbaktól elvett, közös érdekekre fordítható pénzre, ugyanis nem mindegy, hogy milyen vagyon képezi az adó alapját.
Sebestyén Géza korábbi elemzése szerint
a nagy vagyon jelentős része nem luxusjachtban vagy villában van, hanem működő vállalkozásokban, termelőüzemekben, logisztikai központokban és fejlesztésekben fekszik.
Ha ezek tulajdonosának évente újabb közterhet kell fizetnie a cégben lévő vagyona után, az a beruházási döntéseket is befolyásolhatja:
- elmaradhatnak üzembővítések,
- elhalaszthatnak fejlesztéseket,
- kárát láthatja a bérek emelése.
Ennek hatása pedig messzire vezet, hiszen a kevesebb beruházás kevesebb új munkahelyet és lassabb bérfelzárkózást jelenthet.
Vagyis a politikailag gazdagokat célzó adó végső soron a gazdasági növekedés egyik legfontosabb forrását, a hazai működő tőkét is fékezheti.
A 300–600 milliárdos ígéretből 150–200 milliárd lehet
Nagy kérdés az is, hogy mekkora bevétel keletkezik az államkasszában az új sarc nyomán. Magyar Péter júniusban még 300–600 milliárd forintos éves bevételt emlegetett. A Világgazdaság információi szerint ugyanakkor a Pénzügyminisztérium ennél lényegesen óvatosabb és csak 150–200 milliárd forintos bevétellel számolhat.
Az óriási különbség jól mutatja, hogy a miniszterelnök számokkal dobálózása ismét a semmibe szállt el.
A tárcánál a pontosabb kalkulációk során a jelek szerint már számba vették az adóalap tényleges nagyságát, a mentességek és levonhatóságok körét – a dupla adóztást elkerülendő, van erre lehetőség –, valamint azt a tényt is, hogy a vagyonadó bejelentése önmagában megváltoztathatja az adózók magatartását. Amire fent is utaltunk: az önbevallás alapú adózás könnyen adóelkerülésre sarkallhatja a vállalkozót, ha éppen az adósáv közelében van a vagyona.
