Kiss Rajmund Orbán Anita fiaskójáról: Most távolodás is következhet az amerikai–magyar kapcsolatokban

A magyar–amerikai kapcsolatok elmúlt időszakának fényében különösen feltűnő, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter végül nem fogadta Orbán Anitát – mondta lapunknak Kiss Rajmund diplomáciai szakértő. Szerinte önmagában egy találkozó lemondásából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ugyanakkor a mostani lépés azért is figyelemre méltó, mert a korábbi időszakban a magyar és az amerikai vezetés között történelmi intenzitású kapcsolattartás zajlott.

Orbán Anita Fotó: BALINT SZENTGALLAY Forrás: NurPhoto

Történelmi intenzitású kapcsolattartás

A diplomáciai szakértő szerint az elmúlt hónapok eseményei önmagukban is megmutatják, korábban mennyire szokatlanul intenzív volt a magyar–amerikai kapcsolattartás. Felidézte, hogy Donald Trump a gázai háborút lezáró békefolyamat részeként tartott csúcstalálkozón is kiemelten beszélt Orbán Viktorról, majd néhány héttel később Washingtonban fogadta a magyar miniszterelnököt. Kiss Rajmund szerint különösen jelentős volt, hogy a magyar delegációt a Fehér Ház közelében, kiemelt vendégek számára fenntartott helyszínen szállásolták el, és a magyar miniszterelnököt az amerikai elnök közvetlen közelében helyezték el.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

A novemberi washingtoni tárgyalásoknak ráadásul kézzelfogható eredményei is voltak – emelte ki. Ezek között említette az energiabiztonságot, az Oroszországból érkező energiaimporttal kapcsolatos amerikai álláspontot, valamint a magyar–amerikai gazdasági együttműködés további lehetőségeit.

Rubio budapesti látogatása is jelzésértékű volt

Kiss Rajmund emlékeztetett arra is, hogy Marco Rubio személyesen látogatott Budapestre, majd J. D. Vance amerikai alelnök is Magyarországra érkezett.

Rubio leszállt februárban Budapesten, majd J. D. Vance a kampányfinisben eljött Magyarországra

 – idézte fel. Szerinte ezért különösen feltűnő a mostani találkozó elmaradása. Ha ugyanis egy olyan időszakról lenne szó, amikor évek óta nem történtek magas szintű magyar–amerikai egyeztetések, a mostani eseménynek jóval kisebb lenne a jelentősége. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: egyetlen találkozó lemondásából nem szabad a teljes kétoldalú kapcsolat állapotára vonatkozó következtetést levonni.

A félidős választás miatt változhatott a program

Kiss Rajmund szerint az amerikai belpolitikai helyzetet sem lehet figyelmen kívül hagyni. November 3-án félidős választást tartanak az Egyesült Államokban, amelynek közeledtével az amerikai elnök és a külügyminiszter programja is jelentősen átrendeződhet. 

A szakértő szerint ugyanakkor diplomáciai szempontból szerencsésebb lett volna, ha a találkozót nem az utolsó pillanatban mondják le, hanem már korábban jeleznek egy új időpontot.

A diplomáciai szakértő szerint ezért a mostani ügyet nem érdemes sem bagatellizálni, sem túlértékelni.

A lényeg az, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok korábban olyan szintre kerültek, amelyhez képest a mostani találkozó elmaradása valóban visszalépésnek tűnhet. 

Ugyanakkor ebből még nem következik, hogy az Egyesült Államok és Magyarország stratégiai kapcsolata megszakadna vagy alapvetően megváltozna. Kiss Rajmund szerint különösen fontos, hogy a következő időszakban a diplomáciai kapcsolatok zökkenőmentesen folytatódjanak.

Borítókép: Orbán Anita külügyminiszter (Forrás: AFP)