Léket kapott a miniszterelnökség Ruff-lista létezését tagadó állítása

A Miniszterelnökség szerint nem létezik a Magyar Nemzet által korábban említett „Ruff-lista”, a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján azonban egyáltalán nem légből kapott a kérdés, hogy milyen információk és szempontok alapján működik a kormányzati személyügyi kontroll. A Telexnek több forrás is arról beszélt, hogy Ruff Bálint ténylegesen visszadobott jelölteket, miközben a tárca szerint az államtitkárok és helyettes államtitkárok esetében nincs kifogásolási joga.

Ruff Bálint (Fotó: Ladóczki Balázs)

A kérdésre ugyanis a „Ruff-lista nem létezik” önmagában nem ad választ, éppen ellenkezőleg, felveti azt a kérdést, hogy a miniszter milyen szempontok alapján emel kifogást bizonyos kinevezések ellen, illetve, hogy a tárcavezető túllépett-e a hatáskörén bizonyos kinevezések megvétózásakor.

Személyes benyomások döntenek? 

Ha a Miniszterelnökség vezetője valóban központi szerepet játszik a kormányzati személyi döntésekben, nem volna életszerű azt feltételezni, hogy a jelöltekről pusztán személyes benyomások alapján határoz. A kormányzati igazgatásban ugyanis léteznek hivatalos személyügyi nyilvántartások és döntéstámogató rendszerek. A kormányzati személyügyi rendszerben a szakmai vezetők és kormánytisztviselők adatai is kezelt adatkörbe tartoznak, a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (KSZDR) pedig jogszabályban meghatározott keretek között működik.

Vannak nyilvántartások, személyügyi adatok, vezetői előéletre vonatkozó információk és döntéstámogató rendszerek. A kérdés tehát sokkal inkább az, hogy ha egy korábbi vezetőnek azért nem sikerül egy másik államigazgatási szervnél elhelyezkednie, mert – ahogy a lapunknak korábban nyilatkozó források azt állították – „nem mentek át a szűrőn”, akkor jogosan merül fel a kérdés: mi volt az a szűrő?

Ha pedig valóban van olyan központi szempontrendszer vagy adatbázis, amely alapján egyes korábbi vezetők alkalmasságát politikai vagy más, a szakmai kritériumokon túlmutató szempontok szerint is értékelik, akkor az már tartalmilag könnyen megfeleltethető annak, amit a források „Ruff-listaként” írtak le – még akkor is, ha az adatállományt hivatalosan nem így nevezik, és nem egy egyszerű névsort vezetnek.

A Telex értesülései újabb kérdéseket vetnek fel

A Telex cikke azért is figyelemre méltó, mert több, egymástól független forrás beszámolói alapján ír a minisztériumok személyzeti kiválasztásáról és az új, illetve régi állomány közötti bizalmatlanságról. A lap szerint olyan kormánytisztviselőkről is érkeztek beszámolók, akik politikai kötődésük miatt kerültek hátrányos helyzetbe, miközben más, korábban is vezető pozícióban lévő munkatársakat megtartottak. Ez nem bizonyítja önmagában egy tiltólista létezését. De a lapunk korábbi értesüléseivel együtt egy olyan személyügyi rendszer képét rajzolja ki, amelynek működéséről jelenleg jóval kevesebbet tud a nyilvánosság, mint amennyit a kormányzati kinevezések jelentősége indokolna.

A legfontosabb kérdés ezért továbbra is az: ha Ruff Bálintnak nincs kifogásolási joga az államtitkárok és helyettes államtitkárok kinevezésénél, akkor milyen jogcímen kerülhetett sor olyan esetekre, amikor a miniszterek első jelöltjeit a Miniszterelnökség vezetője visszaküldte?

Közérdekű adatigénylést küldtünk

A kérdések tisztázása érdekében közérdekű adatigénylést küldtünk a Miniszterelnökségnek. Arra kérünk választ, hogy pontosan milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolják a kifogásolási jogot, Ruff Bálint személy szerint milyen esetekben jogosult annak gyakorlására, milyen szempontrendszer alapján születnek a döntések, milyen adatbázisokat és nyilvántartásokat használnak, illetve készül-e a kinevezésre javasolt személyekről háttéranyag vagy értékelés.

Várjuk a Miniszterelnökség válaszát az ügyben.

Borítókép: Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: Ladóczki Balázs)