Szélesítették a végrehajtás alól mentes jövedelmek körét
A korábbi miniszter a hivatali ideje alatt végrehajtott jogszabályi változtatások közül a végrehajtás alól mentes jövedelmek szabályozásának módosítását emelte ki.
Elmondta, hogy a korábbi, fix összegű mentességi határt a nettó minimálbérhez kötötték, így annak 60 százaléka végrehajtás alól mentes lett. Emellett a magasabb jövedelmekre külön szabályokat vezettek be, amelyek meghatározzák, mekkora összeg vonható végrehajtás alá.
Tuzson szerint az új szabályozás célja az volt, hogy az adósoknál nagyobb összeg maradhasson meg a mindennapi megélhetésre. Hozzátette, hogy a családi adókedvezményekből származó nettó jövedelemrészt is bevonták a végrehajtás alól mentes körbe.
A devizahitelesek ügyében is kérdezték
A meghallgatáson Toroczkai László, a bizottság Mi Hazánk-os elnöke a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos európai uniós bírósági döntésekről is kérdezte a korábbi minisztert. Arra volt kíváncsi, miért nem kezdeményezett olyan jogszabály-módosítást, amely automatikusan felfüggesztette volna a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtásokat a szerződések érvényességének bírósági tisztázásáig.
Tuzson válaszában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése a jogértelmezést érintette, és nem közvetlenül a magyar jogszabályok módosítását tette szükségessé. Felidézte, hogy a Kúria a döntés nyomán alakította a hazai bírósági gyakorlatot, amelyet az alsóbb fokú bíróságoknak is követniük kell.
A volt miniszter szerint ebben a helyzetben az volt a helyes eljárás, hogy a kormány figyelemmel kísérte a bírósági gyakorlat alakulását, és nem avatkozott be idő előtt jogalkotási eszközökkel.
Hozzátette, hogy amennyiben a joggyakorlat alakulása ezt indokolja, a jogalkotónak reagálnia kell, az igazságügyi miniszter feladata pedig ennek folyamatos figyelemmel kísérése.
