Akikért nem szólt a harang

1944 őszén a hatalomra kerülő jugoszláv partizánok véres öldöklést hajtottak végre az ottmaradt magyar és a német lakosság ellen.

A délvidéki mészárlások áldozatairól évtizedekig tilos volt nyilvánosan megemlékezni Forrás: PEXELS

2020. november 29-én, vasárnap az alábbi templomokban és időpontban mise felajánlás keretében emlékezünk meg az 1944–45-ös délvidéki áldozatokról.

Budapest, Szent István-bazilika (V. Szent István tér), 10 óra

Kalocsa, Főszékesegyház, 10 óra

Budapest, Pasaréti Ferences-plébánia (II. Pasaréti út 137.), 18 óra

Budapest, Vizafogói Szent Márton-plébánia (XIII. Váci út 91/b), 10 óra

Budapest, Szent Család-plébánia (XII. Szarvas Gábor u. 52.), 9 óra

Budapest, Szent István-kápolna (Budapest, II. Frankel Leó út 54.), 9 óra

Budapest, Gazdagréti Szent Angyalok-plébánia (XI. Gazdagréti út 14.), 10 óra

Budapest, Kelenföld Szent Gellért-plébánia (Bartók Béla út 149.), 11 óra

Paks, Jézus Szíve-templom (Szent István tér), 8 óra 30 perc

Őcsény, Református templom (Főtér), 11 óra

Temerin, Szent Rozália-templom, 10 óra

Topolya, Sarlós Boldogasszony-templom, 9 óra

Újvidék, Szent Erzsébet-templom, 18 óra

Verbász, Római katolikus plébánia, 9 óra

Csátalja, Szent István-templom, 11 óra

Tóthfalu, Munkás Szent József-templom, 9 óra

Óbecse, Nagyboldogasszony-plébániatemplom, 8 óra 30 perc

Bezdán, Római katolikus templom, 9 óra

Tevel, Római katolikus templom, 11 óra

Szenttamás, Római katolikus templom, 17 óra

Szabadka, Szent György-templom, 9 óra

Kelebia, Apostolok küldetése-plébániatemplom, 10 óra

Kiskunhalas, Szent Péter Pál-templom, 10 óra

Tompa, Kapisztráni Szent János-templom, 8 óra 30 perc

Solt, Mária neve római katolikus templom, 11 óra

Tolna, Nagyboldogasszony-templom, november 28-án 17 óra

Kunszentmiklós, Szent Miklós-templom, november 30-án 18 óra

Óbecse, Nagyboldogasszony-plébániatemplom, 8 óra 30 perc

Tolna, Nagyboldogasszony-templom, november 28-án 17 óra

76 éve történt

1944 őszén Magyarország déli területein az előrenyomuló Vörös Hadsereg nyomában hatalomra kerülő jugoszláv partizánok véres öldöklést hajtottak végre az ottmaradt magyar és a német lakosság ellen. A válogatás nélkül összeterelt férfiakat, nőket, gyermekeket napokig kínozták, majd az áldozataikkal előre megásatott tömegsírokba lőtték őket. Különös kegyetlenséggel bántak a papokkal és az apácákkal. 1945 januárjától a megmaradt német és magyar lakosságot lágerekbe hajtották. A legyilkolt vagy táborba hajtott civileket ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották, és háborús bűnössé nyilvánították őket.

A délvidéki mészárlások áldozatairól évtizedekig tilos volt nyilvánosan megemlékezni
Fotó: PEXELS

A rendszerváltozásig beszélni sem lehetett ezekről a rémtettekről. Az 1944–45-ös délvidéki népirtás máig tabu téma, de hála a helytörténeti kutatóknak, levéltárosoknak és fiatal történészeknek, ma már levéltári adatokkal alátámaszthatóan igazolható, hogy több tízezer ártatlan civilt öltek tömegsírba és zártak különböző táborokba a kommunista ideológia és a terület etnikai sokszínűségének felszámolása jegyében.

Országos megemlékezést először 2002-ben a Keskenyúton Polgári kör szervezett a budapesti Szent István-bazilikában, majd 2011-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából és 2011. november 25-én az Országház felházi termében.

Idén a járványhelyzet és az utazási korlátozások miatt a hagyományosan november utolsó vasárnapján tartott, a Keskenyúton Alapítvány által szervezett egész napos megemlékezés elmarad.

A budapesti Szent István-bazilikában a 10 órai szentmisét Snell György segédpüspök, plébános atya a délvidéki áldozatokért ajánlja fel, mely felajánláshoz már számos budapesti, vidéki és határon túli plébánia csatlakozott.

„Takarodjanak, úgy ahogy jöttek. Egy batyuval a hátukon”

Hetven éve, 1946. január 19-én gördült ki az első, kitelepített németekkel megrakott vagon.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.