Fehér plakátok lephetik el az országot

Nem egyértelmű a hirdetőcégeknek, hogyan tarthatják be a jogszabályt.

Július 15-től lejárt az elsején életbe lépett plakáttörvény türelmi ideje, ám a piaci szereplők számára nem egyértelmű, pontosan hogyan kell betartani a jogszabályt. Az biztos, hogy azok a költségvetési szervek, illetve büdzséjüket többségében állami pénzből biztosító szervezetek, amelyek plakátkampányba kezdenének, már csak a tavalyi listaáraknak megfelelő áron tehetik. Az is egyértelmű, hogy a megkötött szerződéseket el kell küldeni az illetékes hatósághoz, de azt már nem tudni, hogy ezt pontosan hogyan kell megtenni; milyen büntetés várható a szabályszegésért; továbbá hogy mi a teendő a már júniusban – azaz az elsejei hatálybalépés előtt – megkezdődött kampányok esetében.

Lapunk megkérdezte Budapest Főváros Kormányhivatalát a gyakorlati tudnivalókról, ám mindössze egymondatos válasz érkezett. Azt írták: „a jogszabályokban megjelölt hatáskörben, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően” járnak el. 

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) a kételyek eloszlatása érdekében készített egy jogszabály-értelmezést, ám ez nem tekinthető hivatalos álláspontnak, így a törvény alkalmazásának részletei csak a gyakorlatban derülhetnek ki. Az MRSZ értelmezése szerint hiába kötöttek szerződést egy plakát kihelyezésére már július elseje előtt, ha ez nem listaáron történt, akkor le kell majd takarni, vagy „fehérezni” kell őket. Ha mégis kinn marad néhány plakát, a hatóság két napon belül eltávolíttathatja őket a reklámozó és az értékesítő költségén. Bírságolásra július 31-től lehet számítani, de csak az előírások ismételt vagy többszöri megsértésekor. Ilyen esetben az illetékes hatóság jogellenesen elhelyezett plakátonként 150 ezer forint közigazgatási bírságot szabhat ki a hirdetőcégre és a reklámozóra, kivéve, ha megállapítható, semmi közük a politikai plakát kihelyezéséhez.

Az értékesítőknek egyébként az sem egyértelmű, hogy hogyan néz majd ki a gyakorlatban a listaárak bejelentése. Ezeket ugyanis a hirdetőcégek le kell hogy jelentsék a hatóságoknak, sőt, utólag el kell küldeni a megkötött szerződéseket is. (A megállapodás tartalmát egyébként a hatóság közzé is teszi.) Az MRSZ álláspontja szerint a cégek által alkalmazott árakat az illetékes hatósághoz, azaz a fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani, egyelőre papíralapon, még a szerződés megkötése előtt. Szerződés pedig csak akkor köthető, ha a listaárat a hatóság közzétette.

Az MRSZ tagszervezeteinek összeállított jogértelmezés szerint a cégeknek csak azoknál a kampányoknál nincs bejelentési kötelezettségük, amelyek július 15-ig tartanak. Ennek megfelelően a Jobbik plakátkampánya esetében biztosan lépni kell valamit: vagy kifizetik a tavalyi listaáraknak megfelelő összeget, vagy le kell szedni a plakátokat. Az LMP kampányát ugyanakkor nem érintik az új szabályok, a honlapjukra feltöltött szerződés szerint ugyanis július 15-ig adtak megbízást.

A Jobbik egyébként továbbra is vitatja a törvény elfogadásának módját, álláspontjuk szerint ugyanis a jogszabály kétharmados többséghez van kötve, a pártok működéséről szóló törvényben kellett volna szabályozni, nem pedig a sima feles többséget igénylő, a településkép védelméről szóló törvényben. Pénteken be is nyújtották az Alkotmánybírósághoz beadványukat, amelyet összesen 57 parlamenti politikus – a Jobbik mellett négy LMP-s, 25 MSZP-s és négy független képviselő – írt alá. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a benyújtás előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a – kormányzati hierarchiába tartozó – kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, pedig erre csak az Állami Számvevőszéknek lenne joga. Értékelése szerint közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem új jogszabályt alkotott. – Noha az alkotmánybírósági beadvány elbírálásának nincs időbeli korlátja, a Jobbik reméli, hogy nem húzódik el a folyamat – fogalmazott.