Madarat tolláról, embert barátjáról – tartja a népi bölcsesség, ami sok más ok mellett nem vet jó fényt Gyurcsány Ferencre. A DK elnökének környezetéből ugyanis feltűnően sokan kerülnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással, sőt magával a büntetés-végrehajtással is, miközben a volt miniszterelnök az Európai Ügyészséghez való csatlakozás egyik legfőbb szószólója.
Ilyen például Tátrai Miklós, aki Gyurcsány miniszterelnöksége idején volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezetője, illetve Császy Zsolt, az MNV egykori értékesítési igazgatója, akiket a sukorói telekcsere miatt ítéltek letöltendő börtönre: Tátrai három, Császy pedig két és fél évet kapott. Ismert, a sukorói telekcsere ügye az egyik legnagyobb és legtovább elhúzódó vagyonkezelési botrány volt. A vád szerint a telekcsere során állami szervezetek vezetői kísérletet tettek arra, hogy egy idegenforgalmilag frekventált helyen lévő állami területet egy üzletemberrel kicseréljenek egy jóval csekélyebb értékű földterületre, amelyre az államnak az M4-es autópálya építéséhez volt szüksége.
A csere feltétele az volt, hogy a területek egymással értékarányosak legyenek, de a különböző értékbecslők által készített ingatlanértékelések jelentős különbséget mutattak, az államot a legkedvezőtlenebb értékbecslési adatok szerint a cserével durván 1,3 milliárd forintos kár érte volna. A Gyurcsány-kormány által kiemelt beruházássá nyilvánított ügylet még a Bajnai-kabinetnek is vállalhatatlan volt, amely aztán megtámadta a szerződést, amit a bíróság meg is semmisített.
A történtek ellenére Gyurcsány Ferenc mégis koncepciós pert, bosszúhadjáratot emlegetett, az elítélteket pedig politikai foglyoknak nevezte. – Érintett vagyok az ügyben, mert ezek a fiúk a szabadságukat adták oda, hogy engem hazugságokon keresztül ne lehessen megvádolni – hangoztatta a DK elnöke a tököli börtön bejáratánál, amikor Császy Zsolt megkezdte büntetése letöltését. Amikor pedig Tátrai tette ugyanezt, Gyurcsány azt írta közösségi oldalán: „Ma reggel Tátrai Miklós börtönbe vonul. Helyettem.”
A DK elnöke szerint „az volt a bűne, hogy nem volt hajlandó hamisan tanúskodni ellenem a Sukoró-perben. Azt a számlát fizeti, amit nekem szántak.” „Nagyszerű embereket ismertem meg. Állták és állják a sarat. Nem panaszkodnak, küzdenek. Erővel, tisztességgel. Most ezért büntetik őket” – hangoztatta Gyurcsány, aki manapság hasonló „érveléssel” védi Czeglédy Csabát.
Ismert: az MSZP, Gyurcsány Ferenc és az Altus jogi képviseletét is ellátó Czeglédy, illetve húsz társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat februárban az ügyészség.
A vádirat szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek, ugyanakkor Czeglédyt és két társát gazdasági csalás bűntettével is vádolják. A Czeglédy ellen zajló büntetőper jelenleg éppen azért akadt meg, mert Gyurcsányék feltették őt a DK európai parlamenti listájának utolsó helyére, amivel mentelmi jogot szerzett. Az ügyészség pedig hiába kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy szüntesse meg Czeglédy mentelmi jogát, a testület ellenzéki tagjai annak fenntartása mellett szavaztak, ezért a bíróság május 9-én megszüntette a büntetőeljárást ellene. Utóbbi szerint ugyanakkor a Czeglédy Csaba elleni eljárás megszüntetése nem „ítélt dolog”, vagyis a folytatására megfelelő eljárásjogi lépések után lehetőség van.
A börtön ajtajában vett érzékeny búcsút a bukott miniszterelnök a volt MNV-vezér Császytól
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Gyurcsányék egyébként nem először mentik ki Czeglédyt az igazságszolgáltatás elől, hiszen a tavalyi országgyűlési választásokon egyéni jelöltként indult MSZP–DK színekben Vas megyében, és akkor is megszüntették az előzetesét. A már egyébként is priuszos Czeglédyről a DK elnöke ugyancsak hősként beszél, és büntetőügyével kapcsolatban szintén előre megkonstruált, koncepciós eljárást emleget. – Ha egy diktatúrában harcolunk, akkor vigyázunk azokra az emberekre, akik ennek az áldozatai. Ilyen Császy Zsolt, Tátrai Miklós és Czeglédy Csaba is. Pontosan lehet látni, hogy a Polt-féle ügyészség nemcsak arra való, hogy a fideszes bűnözőket mentegesse, hanem arra is, hogy a politikai ellenfeleket megfélemlítse. Fontos megmutatni, hogy nem félünk – nyilatkozta nemrég Gyurcsány Ferenc a HVG-nek.
Végül, de nem utolsósorban a Gyurcsányné által vezetett Altusnál jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt nyomoz a rendőrség. Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban 15 millió forint bírságot szabott ki az Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben. A jegybank megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy négyszázmillió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük Czeglédy Csaba cégének.
A családi hagyományokhoz híven Gyurcsányné is a mártír szerepében tetszeleg az Altus körüli vizsgálódásokkal kapcsolatban. Mint közösségi oldalán korábban fejtegette, szerinte csupán az lett volna a bűnük, hogy „pár korábbi munkatársunknak, rokonunknak, ügyvédünknek, Czeglédy Csabának és a DK-nak kölcsönt adtunk. Legtöbbnek kamatmentesen, ahol adó- vagy pártfinanszírozási törvény előírta, kamattal. Szerintem ez a normális.” Nem mellesleg Gyurcsányé azóta a DK EP-listavezetőjeként mandátumot szerzett Brüsszelben, azaz öt évig mentelmi jog illeti meg, sőt a napokban az Európai Parlament alelnökévé is megválasztották.
