Rögzíti az alaptörvény: a férfi- és a női nemet különböztetjük meg

Miközben a világ nyugati felén egyre nagyobb teret és egyre erősebb legitimációt nyernek az úgynevezett LMBTQ-jogok, több kelet-európai ország inkább szigorítana az alternatív nemi identitásúakat is érintő szabályozásokon. Andrzej Duda lengyel elnök nemrég az azonos nemű párok számára a gyermekek örökbefogadását tiltó alkotmánymódosító javaslatot írt alá, Magyarországon pedig nemrég törvényt hoztak a biológiai nem anyakönyveztetéséről. Ezzel kapcsolatban ütköztettük Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint Bodrogi Bea, a Transvanilla Transznemű Egyesület jogi szakértőjének érveit.

A liberálisok szerint az identitás diszkriminációs alap Forrás: Éberling András

Identitások útvesztőjében

Bodrogi Bea, a Transvanilla Transznemű Egyesület jogi szakértője a törvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Magyarországon jogi szempontból két nemet tartanak számon, férfit és nőt, álláspontja szerint azonban abból, hogy valaki férfiról nőre, illetve nőről férfira változtathassa a számontartott nemét, nem következik más nemek, illetve nemi identitások elismerése. – Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása megszüntette a nem- és névváltoztatás lehetőségét (vagyis a nem jogi elismerését) Magyarországon, amely ellentétes a nemzetközi és hazai emberi jogi normákkal, és sérti az önrendelkezési jogot – magyarázza a jogász, aki hozzátette: – Emellett a társadalmi rend megőrzéséhez nagymértékben hozzájárul a transzemberek számára annak biztosítása, hogy nemi megjelenésükkel összhangban legyenek a dokumentumaik, nőknek női, illetve férfiaknak férfidokumentumai legyenek.

A liberálisok szerint az identitás diszkriminációs alap
Fotó: Éberling András

Rétvári Bence ezzel szemben úgy gondolja, a hivatalos iratok kérdése nem okoz napi szintű problémát. Szerinte gyakran szokott ilyen érvelés előfordulni, amikor a rendkívüli helyzetet és az arra vonatkozó szabályokat megpróbálják általánosnak beállítani. Hangsúlyozta: egy kormányzatnak – a magánélet tiszteletben tartása mellett – mindig mérlegelnie kell azt, hogy a törvényeket egy egész közösség számára betartható módon kell megalkotni. Mint mondta, ha belemegy egy közigazgatás abba, hogy különböző nemiidentitás-változásokat elkezd feltüntetni, akkor a nemváltás akár heti, havi, esetleg évi gyakorisággal is előfordulhatna, hiszen a dolog kétirányú. A meghatározhatatlan számú és tartalmú nemi identitásokkal szemben a férfi és nő évezredek óta világos fogalmak. – Egy államigazgatás nem mehet el egy teljesen fluid, körvonalazatlan irányba – jelentette ki az államtitkár.

Fluid identitások

A jogi szakértő ugyanakkor úgy gondolja, a nem elismerésének egyik alapvető rendeltetése a magánélet védelme. Mint mondta, a transznemű emberek számára a név és a regisztrált nem megváltoztatása a születési anyakönyvi kivonatokban, személyi igazolványokban, útlevelekben, oktatási bizonyítványokban és más hasonló iratokban lehetővé teszi, hogy ne váljanak transzneműként azonosíthatóvá az élet különböző területein. – Ha például a diploma Molnár Sára névre szól, de a tulajdonosa férfijegyekkel és megjelenéssel bír, ez a munkakeresés során magától értetődően nehézségeket okoz számára, ugyanígy a repülőgépre való felszállás, a határátkelés, egy csomag felvétele a postán, bejelentkezés egy orvosi rendelőben vagy egyszerűen a névre szóló közösségi közlekedés igénybevétele is kiszolgáltatottságot eredményez, és diszkriminációhoz, szélsőséges esetekben erőszakhoz vezethet. Jogi elismerés hiányában a stigmatizáció az élet minden területét áthatja, ami gyakran a transznemű személyek teljes gazdasági és szociális kirekesztését eredményezi.

Az államtitkár kijelentette: mindenki életének része az, hogy milyen neműnek születik. Aki nemváltoztató műtéten esik át, élete végéig tudja, hogy férfinak született, még akkor is, ha női ruhákban jár. – Az anyakönyv azt a tényt rögzíti, hogy amikor született, az elsődleges és másodlagos nemi jellege szerint férfinak vagy nőnek született. Ez nem befolyásolja, milyen életformát folytat jelen pillanatban. A magánéletét senkinek nem a személyi igazolványon lévő adat határozza meg, hanem kinek-kinek a személyisége – mondta Rétvári, aki szerint nem a legerősebb érvrendszer az iratokra történő hivatkozás. Kijelentette: valójában két világnézet folyamatos vitájáról és küzdelméről van szó: az egyik a fluid identitások felé törekszik, míg a másik a karakteres identitás irányába. – Ez a kétfajta világnézet nem csak a nemi identitásokra vonatkozik, hiszen a mi identitásunk nemcsak férfi és női, hanem felvállalt, erős vallásos, nemzeti identitás, míg náluk ezek mind lecserélhetők, és ezért jut el előbb-utóbb ez a gondolkodás a bevándorlás kérdésköréig, vagyis hogy akár a teljes kultúrközeg is lecserélhető. A mi válaszunk erre az, hogy nem. Születtünk valaminek, élünk egy nemzetben, beszélünk egy nyelvet, van a családunk, a vérségi kötelék, amely megerősítendő és nem lazítandó, ahogy a vallási közösséghez tartozás is érték, amit mi fontosnak tartunk, ezért erősítjük meg. Vagyis míg nálunk az identitás csoportképző, a liberálisok szerint inkább diszkriminációs alap, amely a csoporton kívülieket áldozattá teszi – fejtette ki Rétvári.

Döntött a többség

Fontos megjegyezni, a nyugati társadalmakkal ellentétben, a magyar társadalom jelentős része nem támogatja az LMBTQ-törekvéseket, illetve egyes szervezetek a törvényt is megvédték, mondván: fontos a női és férfi nemi szerepek elkülönítése, a konzervatív értékrend védelme. Bodrogi Bea szerint a társadalmi párbeszéd minden kérdésben lényeges, és minden véleményt figyelembe kell venni, ugyanakkor a kisebbségek ügyében nagyon fontos az érintettek véleményét is kikérni. A jogi szakértő hangsúlyozta, szerinte a törvény a születéskor az anyakönyvi kivonatokban regisztrált nemről szól, nem pedig női és férfi nemi szerepek elkülönítéséről vagy konzervatív értékrendről.

Rétvári Bence a javaslat benyújtását megelőző egyeztetéssel kapcsolatban elmondta: minden törvénynek megvan a szokásos egyeztetési köre. Akiket a törvény előír, azokkal megtörtént az egyeztetés. – Nyilvánvaló, hogy egy ilyen törvénymódosítás esetén ezek a csoportok, ha van egyeztetés velük, ha nincs, felszólalnak. De fontos látnunk, hogy a történelmet sohasem egyirányú utcaként kell elképzelni, ahol minden csakis egyfajta módon történhet. Vannak olyan időszakok, amikor az emberek többsége úgy dönt, hogy kereszténydemokrata értékrendű kormányt választ, és azokban az időszakokban a családok megerősítésére helyeződik a hangsúly, és az állam, amelynek közösségi szinten, az egész nemzet jövője szempontjából is kell gondolkodnia, a sokféle együttélési mód helyett a házasságot, a tartós kapcsolatokat és az ezekből létrejövő családokat fogja kiemelni és támogatni jogi és anyagi eszközökkel.

Beszédes prioritások

Hogy pontosan mit várnak a különböző nemzetközi fórumoktól a transznemű közösség és a különböző LMBTQ-szervezetek, arról Bodrogi Bea azt mondta: – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által 2015. április 22-én elfogadott határozat a nem jogi elismerésének tekintetében felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be – önmeghatározáson alapuló – gyors, átlátható és hozzáférhető eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a transznemű emberek számára a név és a regisztrált nem megváltoztatását a születési anyakönyvi kivonatokban, személyi igazolványokban, útlevelekben, oktatási bizonyítványokban és más hasonló iratokban. Ezenkívül kidolgozott alapkövetelmények és sztenderdek vannak, amelyek a jogi szakértő állítása szerint kötelező érvényűek az Európa Tanács tagállamainak is.

A nem- és névváltoztatás törvényi hátterét Magyarországon eddig az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, illetve az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény biztosította. A hivatalos gyakorlatban mérföldkőnek számított egy 2005-ös alkotmánybírósági határozat, amely a transzszexuális személyek nemváltoztatását az önrendelkezési jogból vezette le, valamint az a 2001-es határozat, amelyben az Alkotmánybíróság a transzszexuális személyek névválasztási és névviselési jogát alkotmányos alapjogként ismerte el. – A transznemű közösség bízik abban, hogy a nemzetközi és a hazai emberi jogi kötelezettségeket a magyar állam előbb-utóbb betartja, ennek mihamarabbi eléréséhez kérünk segítséget hazai és nemzetközi emberi jogi intézményektől – zárta a beszélgetést a Transvanilla jogi szakérője.

Rétvári Bence végezetül kifejtette: beszédes, hogy a koronavírus idején az Európai Parlament számára a járvánnyal kapcsolatos védőfelszerelések hatékony beszerzésénél sokkal fontosabb volt a transzneműek, és a Lengyelországban zajló, családi életre nevelés oktatásával kapcsolatos tiltakozások napirendre vétele. Az államtitkár szerint ez két dolgot is jelent: egyrészről, hogy mekkora lobbiereje van az LMBTQ-szervezeteknek az Európai Parlamentben, és hogy mennyire tartják fogva az Európai Uniót, másrészről, hogy az Európai Parlament még a járvány idején sem az embereket valójában foglalkoztató kérdésekkel foglalkozik.