Fotó: Kurucz Árpád
– Véleményem szerint mivel az óvodakezdés korhatárának leszállítása miatt már a háromévesek 95 százaléka bekerül az óvodába, az ott eltöltött három év elegendő idő lehet arra, hogy kialakuljanak a gyerekekben azok a tulajdonságok, amelyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. Így felkészültebben várhatják az első osztályt, és kevésbé okoz gondot nekik az átállás, mint korábban, amikor sokan csak négy- vagy ötévesen kerültek közösségbe. Akinek pedig komolyabb problémája van, annak továbbra sem kell kötelezően beiratkoznia hatévesen az első osztályba, hiszen a törvény indokolt esetben lehetőséget ad a plusz óvodai évre – magyarázta Horváth Péter.
Az NPK-elnök a tankönyvtörvény köznevelési törvénybe olvasztása kapcsán kitért arra is: üdvözlik, hogy az idegen nyelvű tankönyvek, feladatgyűjtemények, szótárak esetén a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre, így a színvonalas fejlesztőmunkát végző magánkiadók sem szorulnak ki a piacról. A kar üdvözli továbbá az intézményvezetői pótlékok és a pedagógusi céljuttatás bevezetését, bár azt még nem látni, hogy mekkora keret lesz minderre, és hogy pontosan milyen feladatok elvégzéséért jár majd a pluszpénz.
Az intézményvezetői kinevezések kapcsán ugyanakkor az NPK nem tartja jó megoldásnak, hogy elvették a véleményezési jogot a nevelőtestülettől.
– A végső döntést eddig is a miniszter hozta meg, az a passzus viszont most kikerül a jogszabályból, amely szerint a tantestület, a szülői közösség és a diákok is véleményezhetik a pályázatot. Ezeket a véleményeket eddig sem volt köteles elfogadni a döntéshozó, de a pályázó számára szerintem igenis fontos visszajelzés, hogy mit gondolnak a szakmai anyagáról és a személyéről a kollégák, elvégre velük kell együtt dolgoznia, és nem mindegy, hogy milyen légkörben – jegyezte meg Horváth Péter.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!