TGM: Érthetetlen, miért nem léptették még vissza Bírót

Helyreigazítás: A 2020. augusztus 27-én „TGM: Érthetetlen, miért nem lépették még vissza Bírót” címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Bíró László, az ellenzéki pártok október 11-i időközi országgyűlési képviselő-választáson induló képviselőjelöltje korábban a Magyar Gárda megyei szóvivője volt. A valóság ezzel szemben az, hogy Bíró László a Magyar Gárdának még csak tagja sem volt.

2020. 08. 27. 5:45
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A baloldalon is egyre többen határolódnak el a korábban rasszista és antiszemita kijelentéseket tevő jobbikos Bíró Lászlótól, akit a balliberális szivárványkoalíció közösen indít az október 11-i időközi parlamenti választáson Borsod megye 6-os számú egyéni választókerületében. Lapunknak nyilatkozva Tamás Gáspár Miklós filozófus is bírálta a zsidózó-cigányozó jelöltet: „Azt reméltem, hogy miután a Jobbik technikai okokból nem jelölheti Bíró Lászlót az időközin, a többi ellenzéki párt kihasználja ezt az alkalmat, és visszalépteti őt. Érthetetlen, hogy miért nem tették meg eddig; tűrhetetlen, hogy olyan ember, aki a Bíró által mondottakhoz hasonló cigányellenes és zsidóellenes ocsmányságokat beszél, olyan pártok színeiben indulhasson parlamenti választáson, amelyek magukat antirasszistának, demokratának és toleránsnak tekintik.”

Ha ez így marad – folytatta –, és Bíró Lászlót indítják, akkor azt javasolnám a szerencsi ellenzéki szavazóknak, hogy ne menjenek el szavazni. Evidenciának kellene lennie, hogy olyasvalaki ne lehessen képviselő a magyar Országgyűlésben és ne lehessen része a magyar politikának, aki éveken keresztül olyan meggyőződésben élt, mint Bíró László – fejtette ki Tamás Gáspár Miklós.

Emlékezetes: Bíró egyebek mellett tetűcsúszdásként beszélt a zsidókról, a magyar fővárost pedig Judapestnek nevezte, s úgy is fogalmazott, hogy a „Hasszánoktól és a Sztojkáktól” kell megvédeni az országot. Tény az is, hogy korábban a Magyar Gárda megyei szóvivője volt, s ebben a tisztségében olyan, egy közismert szélsőjobboldali portálon is idézett félelemkeltő kijelentéseket tett, mint „aki a gárda ellen van, az a haza ellen van”. A Bírótól elhatárolódók köre gyorsan bővül: elsőként Setét Jenő roma aktivista nevezte elfogadhatatlannak a jelölt kijelentéseit, majd mások mellett Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Somogyi Zoltán, a Political Capital alapítója, valamint Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke is így tett. Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom alapítója pedig egyenesen nácinak nevezte Bírót, és a párt nem is állt be mögé, hanem alternatív baloldali jelöltet állított vele szemben Tóth Ádám személyében, aki mostanra összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat.

Figyelemre méltó, hogy a DK és testvérpártja, az MSZP feltűnő könnyedséggel siklott át a jobbikos politikus vállalhatatlan kijelentésein, bocsánatkérését pedig készségesen elfogadták. Sőt az ATV adásában Tóth Bertalan, a szocialisták elnöke és Kunhalmi Ágnes választmányi elnök a többi baloldali párt nevében is azt hangoztatták, hogy fenntartják a jelölést, amennyiben a Jobbik nem lehet jelölő szervezet. Pikáns adalék, hogy

Bíró korábban Gyurcsány Ferencet szemkilövetőnek titulálta,

a felesége pedig egy 2014-es Facebook-bejegyzésében azzal népszerűsítette a Jobbikot: győzelmük esetén úgy váltanák le a kormányt, hogy Gyurcsányék se jönnének vissza.

Mint korábban megírtuk, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megállapította, hogy a tiszaújvárosi választási bizottság jogszabálysértően vette nyilvántartásba jelölőszervezetként a Jobbikot, mert a párt év elején megválasztott új elnöksége a mai napig nincs közhiteles nyilvántartásba véve, és a pártban jelenleg senkinek nincs aláírási joga. A Fővárosi Törvényszék lapunknak megküldött tájékoztatásából egyértelműen kiderül: az elhúzódó procedúra oka, hogy a bejegyzési kérelmet először hiányosan nyújtották be, ráadásul a Jobbik által indított másik eljárás is lassította a folyamatot. A bejegyzést elrendelő, július 7-i törvényszéki végzés pedig még azért nem jogerős, mert az ítélkezési szünet miatt nem telt le a 15 napos fellebbezési határidő.

A Jobbik és Jakab Péter pártelnök mindezt nem hajlandók tudomásul venni, és vállalni a felelősséget a hanyagságukért, inkább a Fideszt, a kormányt, a bíróságot, valamint az NVB-t okolják a kialakult helyzetért.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.