A Fővárosi Törvényszéket és az NVB-t oktatná ki Jakab Péter

Nem jogerős az a fővárosi törvényszéki végzés, amelyben a Jobbik új elnökségének a bejegyzését rendelték el, hiszen az ítélkezési szünet miatt még nem telt le a fellebbezési határidő. A törvényszék tájékoztatása szerint egy korábbi bejegyzési ügy is lassította a procedúrát, emellett hiánypótlásra is felszólították a Jobbikot, amely így magának köszönheti, hogy jelenleg nem járhat el jelölőszervezetként. Jakab Péter pártelnök, és a Jobbik sajtóosztálya a felelősségük elismerése helyett a bírósággal szállt vitába.

Fotó: BachPekaryMate

A Fővárosi Törvényszék lapunk kérdésére megerősítette: nem jogerős az a július 7-én kelt végzésük, amelyben elrendelték a Jobbik elnökségének a közhiteles nyilvántartásba vételét, mivel a 15 napos fellebbezési határidő a nyári ítélkezési szünet miatt még nem is telt le. Mint korábban megírtuk, a Jobbik vezetésének jelenleg nincs aláírási joga, így a párt nem is jegyezhető be jelölőszervezetként a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ezért a jobbikos Bíró László – akit a baloldal közösen indít az október 11-i időközi választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú egyéni választókörzetében – jelenleg pártfüggetlen jelölt, és a Jobbik helyben kampányoló aktivistái sem gyűjthetik számára a hivatalos ajánlócédulákat.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya hangsúlyozta: a változásbejegyzésről azért nem lehetett korábban dönteni, mert a törvényi előírások miatt a kérelem ügyét fel kellett függeszteni egy korábbi hasonló procedúra jogerős befejezéséig. – Amikor pedig az eljárás újra elindulhatott, a bíróság hiánypótlásra hívta fel a Jobbikot, amely annak 2020. június 25-én tett eleget – írták. Először tehát hibásan vagy hiányosan adhatta be a Jobbik a bejegyezési kérelmet, ráadásul egy általuk indított másik bejegyzési eljárás lassította a folyamatot. Ezt azért érdemes nyomatékosítani, mert a Jobbik a Fidesz nyakába varrná a saját gondatlanságát. Miután bejelentés érkezett a NVB-hez a szabálytalanság kivizsgálására, Jakab Péter pártelnök azt hangoztatta, hogy a kormánypárt „korlátozta a választási szabadságot Borsodban”, illetve a Fehérorosz rezsimhez hasonlította a nemzeti kabinetet. Lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nem bontotta ki az igazság minden részletét a nem jogerős – így bizonyító erővel nem rendelkező – dokumentumról a botrány kirobbanása óta kiadott közleményeiben és nyilatkozataiban, nem válaszolt, hanem inkább a bíróság felelősségét feltételezte. Amellett, hogy továbbra is a július 7-i keltezésű végzéssel bizonygatta igazát, a dokumentumnak szerinte „már jogerőre kellett volna emelkednie, legalábbis jogállamban, ahol a bíróság a kormánytól függetlenül végezheti a munkáját”.

A Magyar Nemzetnek a Jobbik sajtóosztálya is küldött választ, amelyben szintén jogvitába szálltak a Fővárosi Törvényszékkel. Szerintük a bejegyző végzésnek jogerősnek kellene lennie, s a „bíróságok jogszabálysértően értelmezik úgy, hogy az ítélkezési szünet az említett eljárásokra is vonatkozik”. Az NVB állítólagos álláspontjára hivatkozva azt is hangoztatták, hogy a tisztség elfogadásával, nem pedig a bírósági bejegyzéssel jön létre a vezetők megbízatása. Ennek ellenére tegnap a párt bejelentette: a Kúriához fordulnak azért, mert az NVB mégis helyt adott a Fidesz fellebbezésének.

Mindemellett az, hogy a Jobbik egyik weboldalán sem tette közzé a július 7-i végzést, azt feltételezi, hogy tudhatták: az nem bizonyító erejű. A dokumentumot végül a Magyar Hang közölte, amely furcsa módon kvázi a Jobbik szócsöveként járt el ebben az ügyben. A Fővárosi Törvényszék ismertetése szerint egyelőre nem érkezett fellebbezés a végzés ellen. Ám ha ez megtörténne, és helyt is adnának az obstrukciónak, akkor Bíró nem indulhatna a saját pártja színeiben. Emlékeztetőül: Bíró László személye erősen megosztja a baloldalt a korábbi antiszemita és rasszista kijelentései miatt.