– A nyugati szövetségi rendszert alapvetően kudarcok érik világpolitikai szinten – kezdte a beszélgetést Nagy Attila Tibor, aki szerint mára megszűnt az Egyesült Államok egyeduralkodói helyzete. Értékelése szerint a nyugati szövetségi rendszernek a világpolitikai súlya jelenleg visszaszorulóban van Kína felemelkedésének köszönhetően.
„Kínával való valamilyen kapcsolat kiépítése az előttünk álló évtized feladata, sőt, a mögöttünk álló évtizednek is ez lett volna a feladata, de Európa ebben elaludt.”
– reagált Mráz Ágoston. A Nézőpont Intézet vezetője az afganisztáni történésekről úgy vélekedett: a nyugati világ vezetői attól félnek, hogy ha megismétlődik a 2015-ös migrációs válság, akkor vége a történetüknek.
Horn Gábor azzal folytatta, hogy a migrációval együtt kell élni, ugyanis az mindig része volt az emberiség történelmének.
„Lehet a migrációra reagálni, de tudni kell, hogy ez van és itt fog maradni, bármit is csinálunk.”
Lánczi Tamás erre reagálva elmondta: migráció mindig volt és kultúrák ebbe belehaltak, eltűntek a föld színéről. A politológus kiemelte, Európa és a nyugati világ ma magát fegyverzi le.
„Ami Afganisztánban történt, az nem a tálibokról szól. Az rólunk és a nyugati világ válságáról szól. Arról, hogy a saját értékeinkben bizonytalanodtunk el és ennek a nagy nyugati szövetségnek a vezetője, az Egyesült Államok bizonytalanodott el a saját értékeiben. Ez vezetett az afganisztáni krízishez”.
A politológus kitért arra, hogy szerinte Amerika demográfiai krízisben van, illetve hogy az Egyesült Államokat tönkreteszi a kábítószer. – Kaliforniában és Oregon államban ebben az évben legalizálták az összes keménydrogot. Ezek a vereségek „két vállra fognak minket fektetni” – jelentette ki az elemző.
Mráz Ágoston kifejtette: Amerika válságban van. Három dolgot kell egy országnak biztosítania: biztonságot, a jólétet és a szabadságot. Az Egyesült Államok viszont mindhárom területen bajban van – húzta alá.
– A liberalizmus felgyorsított kiterjesztése is a válságról szól. Amikor valaki tudja, hogy bajban van, fenyegetve van a pozíciója, akkor elkezd még nagyon gyorsan intézkedéseket hozni, a titkos terveit végrehajtani – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.
Szerinte a genderlobbi aktivizmusa is pszichológiailag ide vezethető vissza. Kiemelte: ha minden rendben lenne Amerikában, nem alakult volna át ilyen mértékben a világrend egy évtized alatt. Közölte azt is, hogy úgy véli, egy kétpólusú világrend van kialakulóban, amely különbözni fog a múlt századitól, hiszen Amerika és Kína kölcsönösen függnek egymástól, míg az USA és a Szovjetunió kapcsolatára ez nem volt igaz. Elmondta azt is, hogy ha Kínában demokrácia lenne, az méginkább a birodalmi építkezést választaná, mert erre van társadalmi igény. Megjegyezte: a kínai kommunista párt majdhogynem fékező erőt jelent a kínai társadalom elvárásával szemben.
A teljes panelbeszélgetést itt nézhetik meg.
