A pelenkacserétől az intubálásig számos megpróbáltatás éri az éretlen kicsiket, ami kisebb térfogatú agyhoz, abnormális motoros viselkedéshez vezethet. Az Annals of Neurology októberi számának egyik cikke számolt be erről.
„Az eredményeink arra utalnak, hogy a stressz csökkenti a jóval idő előtt világra jött koraszülöttek agyméretét, melynek hosszú távú következményei egyelőre ismeretlenek” – mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Terrie Inder, a St. Louis Gyermekkórház kutatója. „Korábbi kutatások azonban már kimutatták, hogy a (terminuskor bekövetkezett) szülés időpontjában mért agytérfogat előre jelzi a későbbi idegrendszeri fejlődést.”
A kutatás során 44 koraszülött baba megfigyelésébe kezdtek bele életük első napjától fogva. Mindegyikük a 30. terhességi hét előtt született. Megmérték a kicsiket ért stressztényezőket, a rutinszerű ápolási teendőktől kezdve az invazív orvosi beavatkozásokig, majd kiértékelték az agyuk szerkezetét és működését funkcionális MRI segítségével. Az átlagos napi stressz-szint az első két hétben volt a legnagyobb. Ezt a frontális és fali lebenyek csökkent fejlődésével hozták összefüggésbe. A halántéklebenyek mikrostruktúrája és funkcionális kapcsolata is megváltozott.
Amelyik kicsi több stresszt élt át élete első két hetében, annál több abnormális mozgási minta alakult ki és a reflexpróbákon is gyengébben teljesítettek. A kutatók megjegyezték, hogy több kutatás szükséges a koraszülöttek stresszérintettségével kapcsolatban, hogy pontosabb eredményekre jussanak.
A háttér-információk szerint az Egyesült Államokban a terhességek 12 százaléka fejeződik be idő előtt (a 37. hétnél korábban), ezeknek a gyermekeknek pedig 60 százaléka szenved a társas beilleszkedés zavaraitól, kognitív és érzelmi problémáktól.
