Az ipari oldószer növeli a Parkinson kockázatát

Egy nemzetközi tanulmány összefüggést tárt fel az egyik ipari oldószer és a Parkinson-kór között.

Annak ellenére, hogy az anyag felhasználását számos iparágban világszerte tiltják, oldószerként továbbra is sok helyen alkalmazzák.

A Parkinson-kór végtagremegéssel, a mozgás lassulásával és beszédzavarral járó rendellenesség, amelynek pontos okát még mindig nem ismerjük, és egyelőre nincs gyógymódja. A kutatások szerint a betegség kialakulásáért a genetika és a környezeti hatások együttese lehet felelős.

Az amerikai, kanadai, német és argentin szakértőkből álló kutatócsoport az oldószerek hatásait vizsgálta. A kísérlet hat oldószerre összpontosított, köztük a triklór-etilénre. A kutatók 99 olyan ikerpárt vizsgáltak, akiknek egyik tagja Parkinson-kórban szenved, a másik egészséges. Azért választottak ikreket, mert ők genetikailag nagyon hasonlók vagy azonosak, ráadásul gyakran hasonló életmódot is folytatnak, így az ikrek kiváló kontroll csoportként szolgálnak. Az ikrekkel elbeszélgettek, és felvázolták munkaügyi hátterüket, illetve az oldószerek lehetséges behatásának mértékét. Az alanyokat hobbijaikról is kérdezték.

Az Annals of Neurology szaklapban megjelent eredmények jelentős összefüggést mutatnak a triklór-etilén behatás és a Parkinson-kór között. Az oldószer behatása nagy valószínűséggel a betegség kialakulási kockázatának hatszoros növekedését eredményezi. A kutatásból az is kiderült, hogy két másik oldószer, a perklóretilén és a szén-tetraklorid szintén jelentős mértékben növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A vizsgált többi vegyület, a toluén, a xilén és az n-hexán kapcsán nem mutattak ki statisztikai összefüggést.

A triklór-etilén festékekben, ragasztókban, szőnyegtisztítókban, vegytisztító oldatokban fordul elő, és oldószerként használják az iparban. Toxicitása miatt az élelmiszer- és gyógyszeriparban az 1970-es évektől kezdve világszerte betiltották. A triklór-etilén a talajvíz egyik leggyakoribb szennyezője; amerikai kutatások szerint az Egyesült Államok ivóvizeinek 30 százaléka szennyezett a vegyülettel. Európában 2001-ben 2-es kategóriájú karcinogénnek nyilvánították, az iparban ennek ellenére a mai napig alkalmazzák.