Tévhitek az immunerősítésről

Elérkezett az év tüsszögős, köhögős és szipogós időszaka, és ha nem te vagy a forrása, nagy valószínűséggel megtartod a két lépés távolságot a bacilusgazdától.

Ha továbbolvasod, az EatingWell magazinban megjelent cikk alapján mindent megtudhatsz az immunerősítéssel kapcsolatos közhiedelmekről és a valóságról.

1. tévhit: A C-vitamin távol tartja a megfázást

Nem. Hiába próbálják az emberek már régóta tonnányi C-vitamin beszedésével megelőzni a náthát, a klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a vitamin normál helyzetben nem játszik szerepet a meghűlés megelőzésében. Azt azonban bebizonyították, hogy 200 mg-ot meghaladó adagban fogyasztva segíthet valamelyest lerövidíteni a megfázás időtartamát. A szakértők tanácsa azonban az, hogy próbáljunk több természetes C-vitamint bevinni a szervezetünkbe az étrendünkből, a C-vitamin-kiegészítők szedésekor pedig ne haladjuk meg a napi 2000 mg-ot.

A Journal of Infectious Diseases szaklapban megjelent egyik kutatás szerint a cinktartalmú kiegészítő is lerövidítheti a betegség időtartamát. Az Ananda Prasad vezetésével végzett kutatás során 2-3 óránként szedett 13,3 mg mennyiség azonban jóval meghaladja az ajánlott napi 40 mg-ot, és a magas dózis csak 3-5 napig biztonságos. A kutatók szerint a cink a szájban és a garatban lévő sejtreceptorokhoz kötődve gátolja a náthavírusok kötődését és terjedését.

2. tévhit: A méz gyógyítja az allergiát

Az elmélet a következő: A méhek pontosan azokról a növényekről gyűjtik be a virágport, amelyek az allergiát okozzák, ezért ha naponta fogyasztunk egy kis mennyiséget a helyi mézből, vagyis ezekből a pollenekből, erősítjük az immunrendszerünket, és visszaszoríthatjuk az allergiát – magyarázza Miguel P. Wolbert, az evansville-i allergia- és asztmaközpont immunológusa. Valójában azonban az allergiát okozó pollenek a levegőben szállva terjednek, míg a méhek által gyűjtött virágpor túl nehéz ahhoz, hogy a levegőben szállhasson. Éppen ezért ezekből csak nagyon kevés kerül a mézbe. Ráadásul nincs olyan klinikai vizsgálat, amely azt bizonyítaná, hogy a méz enyhíti az allergiás tüneteket.

Azért ne mondjunk le teljesen a mézről! A köhögést ugyanis csillapíthatja. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói a mézet és a legtöbb köhögéscsillapító gyógyszerben használt dextrometorfánt hasonlították össze, és kimutatták, hogy a méz hatékonyabb. Mivel a köhögési központ és az édességet érzékelő központ egymás mellett helyezkedik el az agyban, az édes érzékelése befolyásolhatja a köhögést – állítja a kutatást vezető Ian M. Paul. Nagyon fontos megjegyezni azonban, hogy egy éven aluli csecsemőknek nem szabad mézet adni: a méz ugyanis olyan baktériumspórákat tartalmazhat, amelyekkel a csecsemő fejletlen immunrendszere nem tud megbirkózni.

3. tévhit: A tejtermékektől még jobban benáthásodunk

Néhányan megfázáskor azért kerülik a tejtermékeket, mert azt gondolják, hogy ettől még jobban bedugul az orruk. Ezt azonban semmilyen kutatási eredmény nem támasztja alá. Egy kísérletben, melynek során a szójaalapú tej és a tehéntej hatását hasonlították össze, az alanyok a nyákképződés azonos változásáról számoltak be mindkét folyadék fogyasztását követően.

Nyugodtan megihatunk tehát egy pohár tejet – a benne lévő D-vitamin erősíti az immunrendszert. Egy japán kísérlet azt mutatta, hogy háromszáz japán gyerek közül negyven százalékkal alacsonyabb volt a náthavírus fertőzés kialakulásának valószínűsége a napi 1200 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamin kiegészítőt szedőkben, mint azokban, akik placebót kaptak. Mivel az étrendből nem lehet ennyi D-vitamint bevinni, ez esetben érdemes táplálékkiegészítőt alkalmazni.

Ne feledkezzünk meg azonban a joghurtról sem: olyan jótékony probiotikumokat tartalmaz, amelyek erősítik az immunrendszert.

4. tévhit: A vitaminokkal dúsított italok megakadályozzák a betegségeket

A hozzáadott vitaminokat tartalmazó üdítők védelme nagyon jól hangzik, de valójában nem igazán ér valamit. A többi reklámszöveghez hasonlóan ezeknek az üdítőitaloknak a címkéje is rendelkezik némi igazságtartalommal: Az A-, C- és E-vitaminok, valamint a cink és a szelén valóban szükségesek az immunrendszer megfelelő működéséhez. A kulcsszó azonban a hiány. Az emberek többsége, a dohányosokat, a terhes és szoptató nőket és az időseket kivéve, normál étrendjéből is beviszi a szervezetébe a szükséges mennyiséget ezekből a tápanyagokból.
Ez esetben pedig nem igaz, hogy minél több, annál jobb. Túlzott mennyiségben fogyasztva számos tápanyag akár káros is lehet.