Dr. Tranmer megvizsgálta a váltott műszakos munka és a szívbetegségek kockázatának kapcsolatát kórházak női alkalmazottain. Az egykori nővér számára nem volt ismeretlen fogalom az éjszakai munka, ezért is aggódott nagyon munkatársai egészségéért. „Ahogy végigsétáltam a kórház folyosóján, és elbeszélgettem a kollégáimmal, megrémített az, amit tapasztaltam. Nem tudtam, hogy ez vajon a munkabeosztásukkal áll összefüggésben, vagy a kórházi munka más aspektusával” – mondta.
Kutatási eredménye megerősítette azt, amit megfigyelt a női kollégák egészségi állapotával kapcsolatban. 227 nőt figyelt meg a 22–66 éves korosztályból (az átlagéletkor 46 év volt) Ontario délkeleti részének két kórházából. Nemcsak nővérek vettek részt a megfigyelésben, hanem adminisztratív munkatársak, laborasszisztensek és technikusok is, akik többféle munkarendben dolgoztak. Felmérte a metabolikus szindrómával kapcsolatos lehetséges kockázati faktoraikat, melyek a következők: hasi elhízás, magas vérnyomás, megemelkedett vércukor- és trigliceridszint, valamint a HDL (vagyis a „jó”) koleszterin alacsonyabb szintje. A résztvevők részletes kérdőívet is kitöltöttek a munkahelyi előzményeikre és életmódjukra vonatkozóan.
Az eredmények szerint minden ötödik, váltott műszakban dolgozó középkorú nőnél legalább három kockázati tényező jelen van. A csoport tagjainak 17 százaléka mutatta a metabolikus szindróma jeleit, 38 százalékuknál magas vérnyomást mértek. Különösen nagy aggodalomra ad okot az, hogy 60 százalékuknak meghaladta a derékbősége a 80 cm-t. Ez a hasi elhízásra utal, mely jelzi a szívbetegségek, az agyvérzés, a magas vérnyomás és a cukorbaj megnövekedett kockázatát. Az is kiderült, hogy az életkor és az adott pillanatra jellemző munkarend is jelentősen növeli a betegségekre való hajlamot. A 45 év feletti nők esetében, akik már elérték a változókort, és már legalább 6 éve dolgoztak hasonló munkarendben (12 órás váltásokkal vagy rotációs megoldással), gyakrabban alakult ki a metabolikus szindróma.
„Azt még nem tudni, miként járul hozzá a váltott műszak a hasonló jellegű kockázati tényezők kialakulásához. Lehetséges, hogy a bioritmus, alvás, evés, testmozgás rendszerének felborulása okozza” – mondta dr. Tranmer. A Kanadai Statisztikai Hivatal munka-élet egyensúlyt vizsgáló felméréséből kiderült, hogy a hosszú műszak összefügg a szereptúlterheléssel. A váltott műszakban dolgozók gyakran kevesebbet alszanak a kelleténél, kevesebb időt töltenek a házastársukkal, jobban zavarja őket, hogy nincsenek eleget a családjukkal.
„Minden nőnek ügyelnie kellene a súlyára és a többi kockázati tényezőre. Ez a felmérés azonban fényt derített arra is, hogy a váltott műszakban dolgozóknak ennél is jobban oda kell figyelniük” – mondta dr. Beth Abramson, a Szív és Agyvérzés Alapítvány szóvivője. „Olyan sok időt töltünk munkával, ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is fontos, hogy a lehető legegészségesebb munkakörülményeket hozzák létre, különösen a műszakváltásban dolgozók esetében.”
