A tanulmány eredményei alapján azonban kiderült, hogy a 3D-s tévéadás nézése közben körülbelül minden ötödik gyerek olyan kellemetlen mellékhatásokra panaszkodott, mint az émelygés, a fejfájás vagy a szédülés.
”Az egészséges embereknél rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy roham alakuljon ki” – mondta Dr. Herbert Plischke, a Müncheni Egyetem Generációs Kutatóprogramjának igazgatója. ”Viszont az epilepsziás emberek, különösen a gyerekek között arra számítanánk, hogy bizonyos mértékig megnövekszik a rohamok kialakulásának esélye, de a kutatások eredményei ennek az ellenkezőjét igazolták.”
A kutatók 100 epilepsziás gyerek bevonásával készítették el tanulmányukat. A résztvevők először egy standard fényérzékenységi teszten estek át, majd egy nagyképernyős 3D plazma televízió adását kellett nézniük 15 percen keresztül. A felmérések során a százból csupán egy gyereknél jelentkezett epilepsziás roham, viszont róla utólag kiderült, hogy normál körülmények között is naponta 3-4 rohama van.
A 3 dimenziós film, mint koncepció egyáltalán nem számít forradalmi technológiának, ugyanis már az 1950-es években is ismerték a 3D eljárás alapjait. A Vincent Price főszereplésével készült 1953-as Panoptikum: A viaszbabák háza (House of Wax) című klasszikust tartják számon, mint az első 3 dimenziós filmet. Az elmúlt időszakban újra reneszánszát éli a 3D technológia, elsősorban az Avatar című film minden képzeletet felülmúló sikereinek köszönhetően.
A Salzburgi és a Müncheni Egyetem közös tanulmányának részleteit az Amerikai Epilepszia Társaság Baltimore-ban megrendezésre kerülő éves konferenciáján mutatják be december 11-én.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!