A Robert Koch Intézet felmérése alapján a 3 és 17 év közötti gyerekek 15 százaléka túlsúlyos, aminek számos egészségügyi következménye lehet, elég csak a kettes típusú cukorbetegséget vagy a felnőtt korban kialakuló szívkoszorúér-betegséget említeni. Hauner professzor, az Else Kröner-Fresenius Központ munkatársa ezért is tartja kiemelten fontosnak, hogy minél fiatalabb korban megkezdődjön a harc az elhízással szemben.
Hauner és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az anya terhesség és szoptatás alatti étrendjének zsírsav-összetétele miként hat az újszülöttre. A vizsgálatok során a szakemberek az elsősorban a húsban, felvágottakban, kolbászokban található omega-6 és a főként tengeri halakban előforduló omega-3 zsírsavak arányaira összpontosították figyelmüket, és azt feltételezték, hogy előbbiek csökkentésével megelőzhető a csecsemőkori elhízás.
Hauner és csapata 208 várandós anyát követett figyelemmel terhességük elejétől fogva. Az alanyok egyik csoportja halolajkapszulák révén, illetve a húsfogyasztás csökkentésével növelte az omega-3 zsírsav bevitelét, míg a kontrollcsoport a szokásos étrendjét folytatta, és nem szedtek halolajkapszulát. A terhesség alatti ultrahangos vizsgálatok nem mutattak különbséget a két csoport magzatainak zsírszövetmennyiségében, ezért a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a terhesség során szedett halolajkapszulák nem segítenek a csecsemők elhízása elleni harcban.
Hauner professzor a fentiek alapján úgy véli, óvatosan kell kezelni a különféle táplálékkiegészítőkről keringő híreket, hiszen a méhen belüli fejlődés egy igen összetett folyamat, amelyet nem lehet csupán a táplálékbevitel és a zsírtömeg-növekedés közötti összefüggésen keresztül vizsgálni. A későbbi testsúlyt is számos egyéb tényező befolyásolhatja, például az óvodai vagy iskolai étkezés.
