A Kalifornia Egyetem Helen Wills Idegtudományi Intézet kutatói szerint bár még nem egyértelmű, hogy a béta-amiloid fehérje okozza az Alzheimer-kórt, a protein felgyülemlése a betegség kétségtelen jellegzetessége. Az Archives of Neurology legfrissebb számában megjelent tanulmány szerzője, Susan Landau elmondta, az eredmények azt mutatják, hogy az élethosszig tartó mentális aktivitás az Alzheimerrel összefüggő patológiás fehérje felgyülemlésének megelőzése révén csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
A kutató arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban napjainkban több mint 5 millió ember szenved Alzheimer-kórban, és jelenleg a hatodik vezető haláloknak számít az országban. A neurodegeneratív betegség ellen nincs gyógymód, de a múlt héten első ízben felvázolt amerikai szövetségi Alzheimer terv 2025-re hatékony kezelést ígér. Magyarországon körülbelül 200 ezer Alzheimer-kóros beteg él.
Landau és munkatársai a kutatás során pozitron emissziós tomográfia (PET) segítségével vizsgálták a béta-amiloid plakkokat az agyban, a kognitív stimuláció az Alzheimer kockázatára gyakorolt hatását pedig neuropszichológiai tesztekkel ellenőrizték. A vizsgálatban 65 egészséges, körülbelül 76 év átlagéletkorú személy, 10 Alzheimer-kóros beteg, és 11 huszonöt év átlagéletkorú fiatal vett részt.
Az eredmények azt mutatták, hogy azokban volt a legalacsonyabb a béta-amiloid szintje, akik mentálisan stimuláló tevékenységeket végeztek, különösen fiatal- és középkorukban. Azokban az idősebbekben, akik a legtöbb ilyen tevékenységet végezték, a fiatal alanyokéhoz hasonló volt a béta-amiloid szintje, míg azok, akik a legkevesebb ilyen jellegű tevékenységet folytatták, az Alzheimer-kóros betegekéhez hasonló béta-amiloid szinttel rendelkeztek.
Bár a kutatók nem tudják megmagyarázni, miért csökkenti ez a fajta stimulálás a béta-amiloid szintet, hangsúlyozták, hogy nem csak a betegség kockázatát, hanem magát a patológiai folyamatot is befolyásolhatja.
origo.hu
Orbán Viktor: Már megint Bognár Gyuri a király!
