A kutatás adatait nagyjából 3 000 fiataltól gyűjtötték be a H1N1 vírus megjelenése idején, ami a vizsgált korosztály életében az első igazán komoly járvány volt. A szakemberek azt szerették volna kideríteni, mennyire foglalkoztatta a 36-39 éves korosztályt (Amerikában őket hívják X-generációnak) a vírus maga, illetve tettek-e bármit a maguk és családjuk védelme érdekében.
Jon D. Miller, a tanulmány szerzője, munkatársaival most körülbelül 4 000 1961 és 1981 között született felnőttnek vette górcső alá a járványokhoz való hozzáállását, melyekből számos hasznos következtetést szűrtek le a jövőre nézve. Megfigyelték, hogy a kisgyerekesek nagyobb valószínűséggel követik nyomon az influenzával kapcsolatos híreket, így a sertésinfluenza idején is tájékozottabbak voltak. Az is kiderült, hogy a legtöbb információt barátoktól, munkatársaktól, családtagoktól szerzik be, csak ezután következnek a hírközlő csatornákon át begyűjtött adatok.
Ugyanakkor a felmérés szerint az influenzajárvánnyal kapcsolatos legmegbízhatóbb forrásnak az orvosokat, nővéreket, gyógyszerészeket tartották, míg legkevésbé a YouTube-on fellelhető videókban, a gyógyszercégek reklámjaiban és a Wikipedia cikkeiben bíztak meg.Miller azért tartja nagy jelentőségűnek ezt a felmérést, mert véleménye szerint, a jövőben ennek a generációnak még számos krízishelyzettel – akár egészségügyi, akár környezeti veszélyekkel – kell majd szembenézniük, ahol igen fontos lesz, ki hogyan kezeli a helyzetet, és mit tud kezdeni a rá váró kihívásokkal.
origo.hu
Figyelmeztet az elemző: Példa nélküli összejátszás zajlik Magyar Péter pártja és az ukrán titkosszolgálat között
