A kutatás részét képezte 11 fiatal férfi négyfejű combizmából edzés után vett izomszövet-minta genetikai elemzése, akik szobakerékpáron tekertek kimerülésig. Egy véletlenszerűen kiválasztott lábukat megmasszírozták és mindkét lábból vettek mintát edzés előtt, közvetlenül a 10 perces masszázst követően, illetve 2.5 óra pihenés után. A Buck Intézettől Simon Melov végezte a genetikai elemzéseket.
”A kutatásunk kimutatta, hogy a masszázs csökkentette a gyulladásos citokinek megjelenését az izomszövetben, továbbá segítette a mitkondrium, vagyis a sejt energiatermelő egységének biogenezisét” – jelentette Melov. Azt is hozzátette, hogy a masszázs fájdalomcsillapító hatása ugyanazon a mechanizmuson alapulhat, mint a hagyományos gyulladáscsökkentő gyógyszerek működése. ”Abban sokan egyetértenek, hogy a masszírozás jól esik, most pedig már tudományosan is magyarázni tudjuk a jelenséget.”
A résztvevőket a kanadai McMaster Egyetemről toborozták. A kutatás vezetője, Mark Tarnopolsky a gyermekgyógyászati tanszékről elmondta, hogy egy sokak által igényelt igazolást adtak az egyre népszerűbb szolgáltatás létjogosultságára. ”A masszázs lehetséges áldásos hatásai széles kör hasznára válhat, beleértve az időseket, a sérülésen átesett és krónikus gyulladásos betegségekben szenvedő embereket. Bizonyítottuk, hogy a masszírozáshoz hasonló manuálterápiáknak helye van az orvosi gyakorlatban” – fejtette ki a kutató.
Az Egyesült Államokban évente mintegy 18 millióan látogatnak el masszőrhöz, így ez az ötödik leggyakrabban igénybe vett kiegészítő és alternatív gyógyászati lehetőség. Habár rengeteg jelentés számolt már be a masszázsterápia krónikus fájdalmakra és mozgásra gyakorolt jótékony hatásáról, egész idáig homály fedte, miként is befolyásolja biológiai szempontból a vázszöveteket.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
