Időseknél nehezebb a szorongás kezelése

A kognitív viselkedésterápia a leghatásosabb kezelési módszer az idősebbeknek a szorongásos betegségek leküzdésére, de mégsem működik annyira jól, mint például a fiatalabbak esetében.

”A kognitív viselkedésterápia a legfőbb kezelési módszer a fiatalok szorongásos állapota esetén. Aggodalomra ad okot az, amit ezzel kapcsolatban az idősebb korosztálynál tapasztaltak” – mondta el Dr. Eric Lenze, a Washington Egyetem orvosi karának professzora, aki a kutatásban nem vett részt.

A szorongásos zavar, melyek közé tartozik a pánikbetegség, a fóbiák, a traumát követő stressz, gyakori az 55 év felettiek körében. A szerzők a Journal of the American Geriatrics Society című folyóirat cikkében közzétették, hogy 100 idősből 3-14 szenved tőle. Korábbi kutatások ugyan kimutatták, hogy a kognitív viselkedésterápia jól működik a fiatalabbak és középkorúak esetében, az idősebb korosztállyal nem foglalkoztak túl sokat. ”Általában az a tévhit járja, hogy ami használ az aktív korúaknak, az megfelel a nyugdíjasoknak is, de nem biztos, hogy ez minden esetben megállja a helyét” – jegyezte meg Rebecca Gould, a kutatás vezetője, a londoni King’s College munkatársa.

Csapatával 12 korábbi kutatás eredményét tekintették át, melyek az 55 év feletti szorongásos zavarban szenvedőkkel foglalkoztak. Ezek fele a kognitív viselkedésterápiát más módszerekkel hasonlította össze, mint például a gyógyszerekkel, csoportterápiákkal. A maradék anyag a kezelt betegeket a nem kezeltekkel vetette össze. A kognitív viselkedésterápiához (CBT) gyakran hozzátartozik a terapeutával négyszemközt folytatott beszélgetés, melynek célja a betegség alapján képező hibás gondolkodási folyamat kijavítása. A kutatások résztvevői átlagosan 12 kezelésen vettek részt. A nem kezelt esetekhez képest a kognitív viselkedésterápia mérsékelt sikerrel járt, a gyógyszerekkel és csoportterápiával összehasonlítva csak kicsivel jobb eredményt hozott.

”Klinikai értelemben ez azt jelentheti, hogy a CBT-re járó beteg valószínűleg nincs olyan súlyos állapotban, mint az aktív kontroll alatt álló” – állapította meg Gould. Szerinte a terápiák valószínűleg jobbak a gyógyszereknél, mert az alapproblémára igyekeznek megoldást találni, nem csak a tüneteket nyomják el. ”Ha a bajt a gyökerénél tudjuk megragadni (például megváltoztatjuk a hozzáállásunkat bizonyos dolgokhoz), akkor megelőzhetjük a kiújulásukat. Ha csak a tünetekkel foglalkozunk, az alapbaj megmarad.”

Gould elmondta, hogy nem tudja, idősebbeknél miért kevéssé hatékony a terápia, de az is lehet, hogy csak hosszabb ideig kell náluk alkalmazni azt. Lenze hozzátette azt is, hogy az éltesebbek számára sem felesleges időpazarlás a kognitív viselkedésterápia. ”Amíg nem állnak rendelkezésre jobb módszerek, korlátozottak a lehetőségeink” – vélekedett a szakember. Ráadásul a szorongás hátrányosan hat a testi és lelki egészségre is, ha nem kezelik megfelelően.