Az immunrendszer és az agyfunkciók közötti kapcsolat egyelőre még nem tisztázott, de a zenét számos kórházban alkalmazzák szívroham után a szorongás csökkentésére, illetve csontvelő-átültetés során a fájdalom és émelygés csillapítására. A zene minden bizonnyal a paraszimpatikus idegrendszeren keresztül hat, vagyis a vegetatív idegrendszer azon részén keresztül, amely a tudattalan testfunkciókat irányítja, beleértve az emésztést is.
Japán kutatók ezek után arra voltak kíváncsiak, vajon a zene hatással van-e az egereken végzett szívátültetések sikerességére és azt tapasztalták, hogy mind az opera, mind a klasszikus zene növelte azt az időt, amíg az átültetett szerv életben maradt, ám a monoton vagy a new age típusú zene nem.
A dr. Masanori Niimi által vezetett csapatnak sikerült kimutatnia, hogy ennek a védelmi mechanizmusnak a forrása a lépben található. Amint azt dr. Uchiyama és Jin megállapították, az operahallgatás csökkentette az egerekben az interleukin-2 (IL-2) és az interferon gamma szintjét, ugyanakkor növelte a gyulladásgátló IL-4 és IL-10 mennyiségét. Ráadásul ezekben az egerekeben megnőtt a CD4+CD25+ sejtek száma is, amik a külső immunválaszokat szabályozzák.
Úgy tűnk tehát, hogy a zene valóban hatással van az immunrendszerre, noha az e-mögött álló mechanizmus egyelőre ismeretlen. Ugyanakkor a mostani vizsgálat során csak korlátozott számú zenét teszteltek a szakemberek, így nem biztos, hogy csupán az opera van ilyen jótékony hatással a szervkilökődés veszélyének csökkentésére.
origo.hu
Újabb ukrán kémgyanús nevet jelentett be Kocsis Máté
