Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 586 megbetegedésről számolt be, melyet a H5N1, a madárinfluenza vírusa okozott, ebből 59 százalék (346 eset) halállal végződött. Azonban Peter Palese és a Mount Sinai Orvostudományi Egyetem munkatársainak vizsgálata szerint ezek az arányok félrevezetőek, ugyanis a WHO csupán azokat az eseteket regisztrálta, amikor a tünetek kórházi ellátást igénylő súlyosságot értek el, és a háttérben egyértelműen igazolható volt a vírus jelenléte.
A heveny, súlyos lázzal járó tünetcsoport jelentkezése megnöveli halálozás kockázatát, mely jobbára egy héten belül bekövetkezik, főként az elmaradott egészségügyi ellátást nyújtó régiókban. Azonban felmérés szerint jóval többen kapják el a fertőzést, csak nem jelentkeznek olyan tünetek, melyekkel orvoshoz kellene fordulniuk.
A munkacsoport 20 tanulmány eredményeit elemezte ki, a metanalízisnek nevezett módszer a H5N1 előfordulási arányát célozta, mely összességében mintegy 12 667 egyénre terjedt ki. Megállapították, hogy a vírusfertőzésnek kitett egyének csupán 1,2 százalékában lehetett igazolni a vírus jelenlétét bizonyító H5-ellenes antitesteket. Mindazonáltal a szeropozitív esetek egyike sem szorult kórházi ellátásra. Ezt az arányt levetítve egy olyan milliós nagyságrendű városra, mint Bangkok, azt jelenti hogy a halálozási arány igen alacsony.
Azonban a H5N1-et nem szabad jóindulatúnak tekinteni, de hogy valójában mekkora a veszély arra, hogy a vírus súlyos lázat okozzon, teljes bizonyossággal nem megjósolható. A madárinfluenza Hongkongban való kitörése óta sikerült bizonyítani azt is, hogy a súlyos esetek egy részét nem is a H5N1, hanem egy másik típus, a H1N1 okozta, mely sertésinfluenza néven híresült el. Meg kell említeni, hogy a szakértők komolyan tartanak a bioterrorizmus veszélyétől, mely esetleg egy genetikailag módosított vírussal dolgozva fatális járványt idézne elő.
