A Missouri Egyetem, a Duke Egyetem és a University College London szakértői szerint ez a felfedezés rendkívül fontos lehet, hiszen egyre több a játékszenvedéllyel küzdő felnőtt. A tudósok összesen 1037, az Új-Zélandi Egészségügyi és Fejlődési kutatásban részt vett hároméves gyerek adatait vizsgálták meg. A gyerekeket viselkedésük alapján az alábbi öt csoportba osztották: rendetlen, gátlásos, magabiztos, visszahúzódó és jólnevelt.
A tudósok évekkel később, a résztvevők 21 és 32 éves korában megvizsgálták az önkéntesek szerencsejátékhoz való viszonyát. 21 éves korukban a résztvevők 86 százaléka játszott valamilyen szerencsejátékot és 13 százalékuknak voltak emiatt komoly problémáik. 32 éves korukra a résztvevők 4 százalékának voltak olyan komoly, a játékfüggőséggel kapcsolatos problémái, amelyek súlyos hatással voltak magánéletükre és karrierjükre.
A kutatásból kiderült továbbá, hogy a férfiak körében sokkal több a játékfüggő, mint a nők között. A gyerekként kevésbé intelligens és alacsony szociális közegből származó résztvevők különösen nagy eséllyel váltak játékfüggővé. Más tényezőket is figyelembe véve a kutatók rájöttek, hogy a kisgyerekkori figyelemzavaros viselkedés és szeszélyes természet szintén jelentős rizikófaktor lehet a felnőttkori játékszenvedély kialakulásában.
”Ez az első alkalom, hogy sikerült feltárni az összefüggéseket a gyermekkori impulzivitás és a felnőttkori játékszenvedély kialakulása között” – nyilatkozta Wendy Slutske, a Missouri Egyetem pszichológusa. ”A kutatási eredmények ugyanakkor nemcsak a játékszenvedély elleni harcban segíthetnek. A gyerekek önbizalmának növelésével és az önuralomra és türelemre neveléssel csökkenthetjük a felnőttkori viselkedészavarok és tanulási problémák kialakulásának esélyeit.”
