”Az onkológia egy olyan szakma, amelyben a munka része a haldoklás is” – mondta Leeat Granek, aki három kórház húsz orvosáról készített tanulmányt, hogy kiderüljön, vajon az onkológusok hogyan birkóznak meg a rájuk nehezedő lelki nyomással. A szakember arról kérdezte az orvosokat, hogy mennyire viseli meg őket a páciensük halála, illetve mennyire érzik az ilyen eseteket szakmai kudarcnak, és egyáltalán, hogyan hat ez a szakmai- és a magánéletükre.
”A probléma az, hogy nagyon vékony jégen sétálunk. Ha túl közel kerülünk egy beteghez, akkor nehezebb a kezelés a nagy érzelmi terhelés miatt, míg ha túl nagy távolságot tartunk, akkor nem gondolom, hogy jó orvosok lennénk, és ezt a beteg is észrevenné” – nyilatkozta az egyik orvos.
Persze az, hogy ki hogyan küzd meg az érzelmi terhekkel, egyénenként változó. Többen arról számoltak be, hogy az autójukban sírva vezettek hazáig, és nehezen tudják feldolgozni a betegeik halálát. Emellett ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy gyakran nincs is idejük egy-egy páciens elvesztésén hosszabb ideig rágódni, mert jönnek az újabb esetek, akikkel foglalkozniuk kell. Sokan arról is meséltek, hogy sokszor éreznek haragot, frusztráltságot, kiábrándultságot és elszigeteltséget is, de könnyebb, ha a kollégák támogatják egymást.
A tanulmány az Archives of Internal Medicine folyóiratban jelent meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!