Győzhetnek a baktériumok

”Sajnálom, de erre a fertőzésre nincs gyógymód. Egy rendkívül ellenálló baktériumfajta támadta meg a szervezetét” - mondhatja a jövő orvosa ahelyett, hogy egyszerű antibiotikum-kúrát javasolna. Egy amerikai szakértő szerint ez a rémkép hamarabb valóra válhat, mint hinnénk.

Betegszoba.hu
2012. 08. 14. 10:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az antibiotikumok valaha csodafegyvernek tűntek, amelyek rövid idő alatt legyűrték az emberiséget régóta fenyegető, addig halálos betegségeket. Előfordulhat azonban, hogy a kórokozókkal vívott harcban már nem sokáig áll rendelkezésünkre ez a fegyver, mivel a baktériumok egyre ellenállóbbak lettek e gyógyszerekkel szemben. Kihasználtuk és ”túlhasználtuk” a lehetőséget, hiszen gyakran akkor is antibiotikumokhoz nyúlunk, amikor nem feltétlenül volna szükséges. Csak akkor lehet megelőzni az egész világot fenyegető veszélyt, ha a kormányok, a gyógyszeripar és a lakosság egyszerre cselekszik.

Az antibiotikumok kora kevesebb mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor a második világháború után elterjedt a skót származású Alexander Fleming által kifejlesztett penicillin. Ez a légúti és a húgyúti fertőzések ellen is hatásos volt, ám nem csupán az adott betegséget célozta meg, hanem a test baktériumkészletének milliárdjait is egyszerre. A darwini értelemben ”legfittebbnek”, azaz legéletképesebbnek tekinthető kórokozók túlélték a ”támadást”, s nemcsak, hogy benne maradtak a szervezetben, de a gének által örökíthetővé is váltak. Így kezdődött az azóta tartó, biológiai és orvostudományi csata.

Mindkét oldal az átmeneti előnyök kihasználására törekszik: a baktériumok alkalmazkodóbbá válnak, új variánsok jönnek létre, az emberek pedig egyre hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésére vállalkoznak. Ezúttal úgy tűnik, hogy a kórokozók kerülhetnek lépéselőnybe, amiért mi magunk vagyunk felelősek.

”Kezdjük ott, hogy nem mértük föl a terepet, s nem tiszteltük az ellenséget. Az orvosok táplálták ellenállóvá a baktériumokat a saját maguk által kikísérletezett készítményekkel, mivel olyan, eredetileg nem fertőző problémákra is antibiotikumot írtak, mint a megfázás vagy más vírusos megbetegedések” - olvasható Dr. Daniel J. Stone cikkében. A szerző adatgyűjtése alapján az Egyesült Államokban évente körülbelül 13,6 millió kilogrammnyi antibiotikum fogy évente.

Dr. Stone nehezményezi, hogy a szabad piac olyan profitorientált szemléletet érvényesít a gyógyításban, amely érdekeltté teszi az egészségügyi ellátórendszert az antibiotikumok minél szélesebb körű használatában. ”Korlátozni kell az új gyógyszerek kifejlesztését, lassítani kell a kutatásokat, s megújítani a gyógyszerpiacot ahhoz, hogy minden eddiginél hatékonyabb készítményekkel rukkolhassunk elő” - részletezi. Fontos lenne az is, hogy a mezőgazdasági állattartásban ne a növekedés fokozására, hanem kizárólag betegségek gyógyítására használjanak antibiotikumokat.

”Saját praxisomban szinte minden héten találkozom olyan beteggel, akinek a szervezete nem reagál megfelelően az antibiotikumokra. Próbálom elmagyarázni nekik, hogy ezek a szerek nem gyógyítanak mindent, többek között egy hétköznapi megfázást sem, de a felvilágosítás itt már kevés. Nem egyedül kellene küzdenem, hanem a többi orvossal, a gyógyszergyártókkal és a kormánnyal karöltve. Máskülönben gyerekeink és unokáink könnyen veszélybe kerülhetnek...” - zárja sorait Dr. Stone.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.