Dr. Chris Materne tanulmányában a memória észlelési- és teljesítménykülönbségeit kutatta a demenciában szenvedő betegek körében. A kutatás első fázisában az ausztrál Longitudinal Study of Aging vizsgálatának eredményeit nézte át, és kiderült, hogy a résztvevők többsége úgy vélte, memóriája állapota nem változott, miközben a tesztek azt mutatták, hogy memóriateljesítményük csökkent.
Ezután 23 demenciában szenvedő önkéntest vont be a vizsgálatokba, akik közül 13 személynél kipróbált egy trükkös módszert az úgynevezett ”helyhez való visszatérést”. A módszer lényege, hogy az egymás után ismételt, növekvő időközönként feltett gyors kérdésekkel segítenek visszaemlékezni a betegnek. Volt például valaki, aki rendszeresen elfelejtette, hova tette a szemüvegét, de ezzel a módszerrel könnyen megtalálta.
A módszert ezután a kiválasztott önkéntesekkel hetente egyszer gyakoroltatták, hat héten át. Heten közülük jelentős változást tapasztaltak, elmondásuk szerint mindennapi teendőik ellátása sokkal könnyebben ment. A kutatók egy tesztnek is alávetették őket, megkérték, hogy nevezzenek meg annyi személyt, ahányat csak tudnak, a 10 képen látható ember közül. A tesztek alapján azonban úgy tűnt, a résztvevők ebben az esetben is túl magabiztosak voltak, egyharmaduk például azt monda, hogy mind a 10 embert meg tudná nevezni. Dr. Materne ezért kiemelte, hogy a demencia diagnosztizálásán különböző módszerek együttes használatára van szükség.
