Több mint 53 000 kismama bevonásával végeztek kutatást Dániában. 13 százalékuk megkapta a H1N1 elleni védőoltást, de nem találtak nagyobb fejlődési rendellenességet vagy terhességi komplikációt esetükben. ”Összehasonlítottuk a beoltott és be nem oltott terhes nők adatait néhány elváltozás szempontjából - például fejlődési rendellenesség, koraszülés és növekedési zavarok. Egyik sem jelentkezett gyakrabban azoknál, akik megkapták a járványos betegség elleni vakcinát. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy az oltás nem növeli a problémák megjelenésének kockázatát.” - mondta el Dr. Anders Hviid, a koppenhágai Statens Serum Intézet vezető kutatója. Az eredmények a Journal of the American Medical Association című folyóiratban jelentek meg.
Az első H1N1 fertőzést 2009 áprilisában diagnosztizálták az Egyesült Államokban. Két hónappal később a fertőzés világjárvánnyá nőtte ki magát. Még abban az évben, októberben elkészült annyi oltóanyag, hogy elkezdhessék a legnagyobb rizikófaktorú emberek immunizálását. 2009 decemberére már széles körben hozzáférhetővé vált az oltás.
A terhes nők képezték az egyik ilyen magas prioritású csoportot, de nem állt rendelkezésre elegendő adat arról, hogy milyen hatást gyakorol a szer a fejlődő magzatra. Ugyanakkor a fertőzést, magát sokkal veszélyesebbnek tartották, és az oltóanyag előnyei már akkor felülmúlni látszottak a kockázatait. Több mint 2,4 millió amerikai nőt oltottak be H1N1 ellen. A dán kutatás során nem találtak eltérést a születési súlyban, a kicsik egy éves koráig bezárólag rendellenes fejlődésre utaló jelek sem mutatkoztak.
Hviid szerint munkájuk is bizonyítja, hogy az oltás beadása biztonságos a terhesség során, bár nem értékelték ki teljesen az oltás terhességre vonatkozó adatait. ”Csak kizárólag a saját munkánk alapján senkinek sem javasoljuk, hogy bizonyos lépéseket megtegyen. Az eredmények azonban kétségkívül megnyugtatóak lehetnek a várandós anyák és az orvosaik számára.”
Habár a második és harmadik harmad alatti oltás biztonságosságát sok adat bizonyítja, a szerzők szerint az első trimeszterrel kapcsolatos információk csak előzetes jellegűnek tekinthetők, és még igazolásra szorulnak. Dr. John Treanor, a Rochesteri Egyetemi Kórház fertőző osztályának vezetője elmondta: ”Ez is egy újabb információ az oltás terhes nőkre való veszélytelensége kapcsán. Sok-sok kétely merült fel az esetleges mellékhatások miatt, de mi egyet sem tapasztaltunk. Egy valamin kell javítanunk: még korábban eljuttatni az emberekhez az oltást. Az Államokban csak a pandémia második hulláma idején állt rendelkezésre.”
A folyóirat egy másik cikke is ezzel a problémával foglalkozott, és kiderítette, hogy bár az oltás enyhén növelte az izomgyengeséggel és reflexkieséssel járó Guillain-Barre szindróma kockázatát, egymillió adag oltásra csak 2 megbetegedés jutott.
