„Elég gyakori, hogy egy kiküldetésről visszatérve az önkéntesek nyomasztónak érzik a kényelmet és a választási lehetőségeket, amelyek rendelkezésükre állnak, érzéseiket azonban nem tudják megbeszélni barátaikkal vagy családjukkal” – mondta Alastair Ager, a New York-i Columbia Egyetem Mailman közegészségügyi karának professzora. A kutatók kétszáz nemzetközi humanitárius segélyszervezetet vontak be a kutatásba, amelynek során felmérték a dolgozók pszichés állapotát.
Az eredményekből kiderült, hogy nem az okozott mentális problémákat, hogy valamilyen veszélyes vagy fenyegető helyzetbe kerültek az önkéntesek, hanem a folyamatos megterhelés, az állandó kihívást jelentő munkakörnyezet. Ezenkívül a mentális kórtörténet, vagyis korábbi mentális betegség is növelheti a kockázatot.
A munkáltatók azonban tehetnek lépéseket ennek a hatás csökkentésére. A kutatók szerint fontos, hogy a jelentkezőket tájékoztassák a humanitárius munkával kapcsolatos kockázatokról, és nyújtsanak elérhető lelki-egészségvédelmi támogatást számukra a munka során.
A tanulmány a PLoS One oldalain jelent meg.
