A Torontói Egyetem kutatói dr. Brian Murray neurológusprofesszor vezetésével azt állítják, hogy az alvási apnoé (légzéskimaradás) az általános népesség körében megnöveli az agyérgörcs kialakulásának kockázatát, még akkor is, ha a stroke egyéb kockázatait, például a magas vérnyomást és a cukorbetegséget is számításba vesszük. A legminimálisabb becslések szerint a férfiak négy, és a nők két százaléka szenved súlyos alvási apnoéban, de a népesség legalább 10 százalékát érinti a rendellenesség klinikailag jelentős formája.
Dr. Murray azt is elmondta, hogy bizonyos módszerekkel meg lehet előzni az alvási apnoé jelentkezését. Ilyen például az egészséges testsúly megőrzése, mert az elhízás jelentősen hozzájárulhat a rendellenességhez. Érdemes tartózkodni a légutakat ellazító, horkolást okozó gyógyszerektől és anyagoktól, például a nyugtatóktól és az alkoholtól is, az oldalt fekvéssel pedig minimálisra csökkenthető az alvás alatti légzészavar.
Agyérgörcsöt követően gyakran jelentkezik obstruktív alvási apnoé. A módosított irányelvek szerint az agyérgörcsön átesett betegek legalább 60 százaléka tapasztalja a légzészavart, ezért a szakértők azt javasolják, hogy az orvosok hatékonyabban szűrjék a horkolásról, szaggatott alvásról vagy kimerültségről panaszkodó stroke-os betegeket. Dr. Murray szerint azért létfontosságú az ilyen betegek alvási apnoé szűrése, mert a kezeletlen betegség megnöveli az újabb agyérgörcs kialakulásának kockázatát, és a kutatások szerint az alvási apnoéban szenvedő stroke-os betegeknek rosszabbak a rehabilitációs eredményeik.
A 2006 óta kiadott, kétévente frissített Legjobb Gyakorlatok legújabb irányelveit az idei Kanadai Stroke Kongresszuson tették közzé.
