Harden egy korábbi felmérés adatait felhasználva 1659 azonos nemű testvérpárt követett nyomon nagyjából 16 éves koruktól kezdve egészen a húszas éveik végéig. Valamennyi testvért csoportosították az alapján, hogy korán (még 15 éves koruk előtt), átlagos időben (15-19 évesen), vagy viszonylag későn (19 éves koruk után) volt-e az első szexuális együttlétük.
A kutatásból kiderült, hogy akiknél később került sor az első szexuális együttlétre, azok jellemzően magasabb iskolázottsággal rendelkeztek, és felnőttkorukban jobb anyagi helyzetben éltek, mint azok, akik már korán elkezdték a szexuális életet. Emellett előbbiekre az is jellemző volt, hogy később házasodtak meg, előtte kevesebb párkapcsolatuk volt, valamint – akik közülük házasságban vagy párkapcsolatban éltek – kevésbé voltak elégedetlenek a kapcsolataikban.
A fentiek alapján elmondható, hogy az első szexuális együttlét időzítése előre jelezheti egy egyén felnőttkori partnerkapcsolatainak minőségét. Harden szerint a fenti összefüggésnek többféle magyarázata is lehetséges, akár az, hogy azok halasztják későbbre első együttlétüket, akik eleve olyan típusok, hogy a házasságot sem kapkodják el, és nem bonyolódnak sűrűn új kapcsolatokba, de az is, hogy azok, akik korán kezdik a szexuális életüket, sok negatív élménnyel gazdagodnak, ami kihat későbbi kapcsolataikra is. Harmadik magyarázatként az is előfordulhat, hogy azok, akik később kezdik a szexuális életet, sokkal hatékonyabb párkapcsolati készségek birtokába jutnak, tapasztaltabban vágnak bele a nagybetűs életbe, így később is eszerint alakulnak kapcsolataik.
Harden ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy korábbi vizsgálatok során azt találták, hogy a korán megkezdett szexuális élet nem feltétlenül jár negatív következményekkel minden téren. Az egyik kutatás során például az derült ki, hogy akik nem halogatják sokáig a szexet, főleg ha azt egy állandó partnerrel teszik, kevesebb viselkedésbeli problémával küzdenek.
