Az Amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint a Clostridium difficile csak az Egyesült Államokban évente 14 ezer halálesetért felelős. A fertőzés évtizedek óta problémát jelent a kórházak számára, azonban Európában és Észak-Amerikában az utóbbi években még súlyosbodott is a helyzet. A kórházi környezet, a betegek legyengült immunrendszere kedvez a fertőzés kialakulásának, így az antibiotikum-rezisztencia kialakulása fokozódó aggodalomra ad okot.
A Clostridium difficile
A Clostridium törzsbe tartozó Gram-pozitív baktérium az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb okozója. A betegség sokszor az antibiotikumok túlhasználatának az eredménye, mert ezek a többi, a bélben meghonosodott, az emberi szervezetre ártalmatlan baktériumok kiirtásával alkalmat adhatnak ennek az antibiotikumoknak ellenálló veszélyes baktériumnak a sokszor halált okozó elterjedésére.
(Wikipédia)
A Clostridium difficile genetikai állománya igen gyakran szenved mutációt, így annak elemzésén keresztül végig lehet követni a genetikai rokonságot mutató altípusok útját. Dr. Trevor Lawley és a Sanger Intézet munkatársai 19 országból származó 151 fertőzéses mintából izoláltak baktériumokat, hogy képet kapjanak arról, miként terjednek a rezisztens törzsek. Az FQR1-nek elnevezett törzs az Egyesült Államokban jelent meg, onnan terjedt Svájcba és Dél-Koreába. Ugyanakkor az FQR2 pályáját Kanadában kezdte, mielőtt Észak-Amerikán keresztül Európába és Ausztráliába került.
A vizsgálat kimutatta, hogy az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség miként kedvez a terjedésnek, ugyanakkor rávilágít a lokális egészségügyi ellátórendszerek globális kapcsolataira. A szakértők szerint a jövőben kialakuló fertőzés mellett szükséges lehet a rezisztencia meghatározása, melyet genetikai elemzés segítségével el lehet végezni. Amennyiben az infrastruktúra rendelkezésre áll, a vizsgálat mintegy 20 ezer forint költséget és kevesebb mint egy napot igényel.
