Az Egyesült Államokban most az első Alzheimer-kóros beteg is átesett a műtéten, hogy megfékezzék a demenciát, mely a többségében idős emberek emlékezetét törli ki apránként, így egyszer csak képtelenné válnak az önellátásra is. A gyakran már a klinikai kísérleti stádiumban elbukó gyógyszeres kezelések helyett a Johns Hopkins Egyetem orvosi karán az alacsony feszültségű elektromos eszköz hatásait kezdték vizsgálni.
Igény az alternatív megoldásokra
A 2010-es elsődleges biztonsági kutatás során hat kanadai beteg agyába helyezték el az eszközöket. A betegség enyhe formájával küzdő résztvevők szervezetében a kutatás 13 hónapja alatt a glükóz felszívódásában folyamatos javulást észleltek. Ez utal arra, hogy a neuronok működnek. Az Alzheimer-kóros betegeknél a glükóz-anyagcsere egyre romlik az idő folyamán.
Paul B. Rosenberg, az egyetem pszichiátere és viselkedéstudományi professzora elmondta: „Egyre erőteljesebb igény merült fel az alternatív stratégiák iránt, miután több gyógyszeres megoldás is csődöt mondott, köztük azok is, melyek az agyi lerakódások mértékét igyekeztek csökkenteni. Ez egy igen sajátságos megközelítés, mely mechanikus úton igyekszik javítani az agyfunkciókat. Teljesen új út nyílt meg a társadalom elöregedésével egyre gyakoribbá váló betegség terápiája terén.”
130 impulzus másodpercenként
A következő évben mintegy 40 betegnél tervezik elvégezni a beavatkozást összesen öt intézményben. A műtét során a koponyacsontba lyukakat fúrnak, majd mindkét oldalról vezetékeket illesztenek a boltozatba (fornix). Az agyboltozat biztosítja az útvonalat az információ számára a hippokampuszba, ahol a tanulási folyamat indul és ahol az emlékek keletkeznek. A betegség tünetei is itt jelentkeznek elsőként. A vezetékeket egy pacemakerszerű készülékbe csatlakoztatják, mely másodpercenként 130 apró elektromos ingert küld az agyba. Rosenberg elmondása szerint a betegek nem érzik ezeket az impulzusokat.
A kísérlethez az összes beteg megkapja majd a készüléket. A résztvevők felénél két hét után kikapcsolják majd, a többieknél egy év elteltével. Sem a betegek, sem az orvosok nem fogják tudni, kinél mikor állítják le a szerkezetet. „A mélyagyi stimuláció talán hatásos lesz az Alzheimer-kór kezelésében, esetleg ennek mintájára kevésbé invazív módszert is ki lehet majd fejleszteni” – vázolta fel a jövőt Rosenberg.
