A csók veszélye

A csókbetegségként is ismert mononukleózis a legújabb kutatások szerint valóban rászolgált a nevére.

Betegszoba.hu
2013. 01. 09. 5:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vizsgálatok során a tudósok 546 egyetemi hallgató egészségügyi állapotát kísérték figyelemmel a felvételitől kezdve a diplomaosztóig. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a csókolózás az egyetlen tényező, amely valóban növeli a mononukleózissal való fertőződés esélyét. A csókolózó hallgatók – függetlenül attól, hogy a csókból később lett-e szexuális együttlét vagy sem – minden esetben nagyobb eséllyel kapták el a betegséget, mint azok, akik nem csókolóztak. Az egyéb tényezők, mint a hallgatók étrendje, aktivitása vagy stressz-szintje, nem voltak hatással a betegség kialakulási esélyeire.

Az Epstein–Barr-vírus által okozott mononukleózis a fertőzöttek nyálán keresztül terjed. Bár a Mayo Klinika tudósai szerint a vírus köhögés, tüsszentés és közös evőeszközök útján is elkapható, egyáltalán nem olyan fertőző, mint mondjuk a meghűlést okozó vírus. A legtöbben még a felnőttkor előtt átesnek a betegségen, és ezzel védettséget szereznek a vírus ellen. A mononukleózis leggyakoribb tünetei a torok- és fejfájás, a fáradtság, a láz, az étvágycsökkenés és a mandulák duzzanata. Sokaknál a betegség minden látható tünet nélkül zajlik le.

A vizsgálatok kezdetén a tudósok letesztelték a hallgatókat az Epstein–Barr-vírus antitestjeire. A résztvevők 63 százalékánál találtak antitesteket, ami azt jelenti, hogy ők már korábban átestek a betegségen, a maradék 143 hallgatónak három éven keresztül minden nyolcadik héten jelentkeznie kellett az egyetemi klinikán egy rövid vizsgálatra. A kutatás ideje alatt összesen 66 résztvevőnél alakult ki a betegség, közülük 59-nek voltak tünetei.

Korábban nem álltak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran alakulnak ki a tünetek ebben a korosztályban. A résztvevők átlagosan 17 napig betegeskedtek, de gyógyulásuk után még legalább öt hónapig fertőzőek maradtak. A fertőzések aránya a többi évfolyammal összehasonlítva a gólyák között volt a legmagasabb, náluk ugyanis 100 emberre 26 eset jutott, míg a többi esetben 100 hallgatóból csak 10 lett beteg.

A Minnesotai Egyetem minneapolisi orvosi tanszékének kutatási eredményeiről a Journal of Infectious Diseases című tudományos szaklap netes kiadásában olvashatnak az érdeklődők.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.