Az új tanulmány szerint a genetika és a nevelés lényeges szerepet játszik a politikai beállítottságban, és a republikánus vagy demokrata lét megváltoztatja az agyműködést. Dr. Darren Schreiber, az Exeteri Egyetem munkatársa a Kaliforniai Egyetemen dolgozó kollégáival közösen vizsgálta, miben tér el a kétféle nézetrendszerű személyek agyának működése. Az eredmények a PLOS ONE című szakfolyóiratban jelentek meg.
Az értekezés alapjául szolgáló kísérlet során a résztvevők agyi aktivitását rögzítették, miközben egyszerű szerencsejátékot játszottak. Az önkéntesek politikai preferenciáját nyilvános választási regisztrációs adatbázis útján érték el a szakértők. A vizsgálatba bevont 82 fő eredményei alapján a kockáztatási kedv nem tért el a republikánusoknál és a demokratáknál, ám agyműködésükben nyilvánvaló különbség mutatkozott a döntéshozatalkor.
A demokraták agyának bal szigetében mértek erős aktivitást, amely terület a társasági tudattal és az öntudatossággal hozható összefüggésbe. Ezzel szemben a konzervatívoknál a jobb amygdala bizonyult aktívabbnak, ami a „harcolj vagy menekülj” ösztön mozgatója. A liberálisok és a konzervatívok tehát feltehetően más kognitív folyamatok útján jutnak döntésre, amikor kockázatvállaláson gondolkodnak.
A két említett régió működésének megfigyelése 82,9 százalékos pontossággal elárulja, hogy az illető republikánus vagy demokrata. Összehasonlításképp a modern politikatudományban, amely a célszemély szüleinek pártpreferenciája alapján következtet, 69,5 százalékos pontosságról beszélhetünk. Egy másik modell segítségével, amely ugyancsak az agystruktúrát veszi számításba, 71,6 százalékot állapítottak meg.
Az új modell a genetikai alapú alternatívákat is felülmúlja – mondta dr. Schreiber. Az eredmények új utakat nyithatnak a választói magatartás vizsgálatában. „Az agyi aktivitás mérése a hagyományos politikatudományi eszközöknél jóval hatékonyabb eszközöket ad a kezünkbe az összefüggések feltárására” – jelentette ki a szakértő.
