Fájdalmas evolúció

Bizonyos árat kellett fizetnünk azért, hogy az evolúció során a bolygó legintelligensebb fajává válhattunk.

Betegszoba.hu
2013. 02. 23. 17:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatók szerint az emberiség néhány legkellemetlenebb rendellenessége, köztük a hátfájdalom és derékbőségünk gyarapodása is korai főemlős elődeinknek köszönhető. Az embert nagyméretű agya, a felegyenesedett járás képessége és más kivételes adaptációk sikeressé tették a túlélésért folytatott harcban, de ugyanezek az evolúciós változások felelősek a leggyakoribb betegségeink közül is néhányért.

Agyunk megnövekedett teljesítménye következtében például kevesebb hely maradt a koponyánkban más testrészek, például a fogaink számára. Ennek gyakran fájdalmas következménye az, hogy az utolsó őrlőfogaknak, a bölcsességfogaknak nincs elég hely az állkapocsban. Ez általánosan a szaporodási képesség korlátozásához vezethet, halálhoz azonban nem. A Princetoni Egyetem antropológus professzora, Alan Mann azt is elmondta, hogy napjainkban már a világ népességének közel egynegyede születik legalább egy bölcsességfoga nélkül, ami a természetes kiválasztódás következménye lehet. Képzeljük csak el a következő helyzetet: egyik este a házaspár egyik tagja nemi együttlétre tesz javaslatot, a másik azonban a bölcsességfoga fájdalma miatt elnapolja az együttlétet. A reprodukciós viselkedés gátlása korlátozza az utódok számát, így a generációk elteltével azoknak az embereknek, akiket nem akadályoz ez a rendellenesség, valamivel több gyermeke születhet.

A Társaság az Amerikai Tudomány Fejlődésért éves konferenciáján bemutatott kutatásból az is kiderült, hogy az evolúció a testünk másik végén, a lábunknál is okozott problémákat. Nagy árat fizetett az ember azért, hogy a főemlősökre jellemző fogó lábfejből stabilabb támaszték alakult ki. Jeremy DeSilva, a Bostoni Egyetem professzora úgy véli, a törzsfejlődés különösen sebezhetővé tett bennünket a különféle lábfej- és bokasérülésekkel szemben.

A szakértő a kövületek vizsgálata alapján azt is kimutatta, hogy az emberek régóta szenvednek lábszárbetegségektől, ami azt bizonyítja, hogy számos modern kori lábszár-rendellenesség nem az újabban elterjedt ülő életmód következménye. A felegyenesedett járást tartjuk a legjelentősebb különbségnek az ember és az emberszabású majmok között, de mire megtanultuk ezt a járásmódot, rengeteg hátproblémával szembesültünk.

Az evolúciónak köszönhetően nagyobb agyunknak több energiára volt szüksége, ezért az ősember olyan zsákmányszerző stratégiákat fejlesztett ki, amelyekkel jó minőségű élelmiszert tudott szerezni. Ehhez viszont nagyobb távolságokat kellett megtennie. Amint azonban az élelmiszer lassanként egyre könnyebben rendelkezésre állt, és az emberek mind kevesebb energiát használtak fel mindennapi életük során, egyre inkább felvetődött annak lehetősége, hogy étrendünk nincs összhangban új életmódunkkal.

William Leonard, az amerikai Északnyugati Egyetem professzora elmondta, napjainkban az iparosodott világ népessége olyan környezetekben él, amelyekre alacsony energiafelhasználás és bőséges élelmiszer-tartalék jellemző, ami elősegíti az elhízás terjedését. Az egyensúlyt elsősorban több mozgással és megfelelő étrenddel állíthatjuk helyre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.