A testedzés előtti nyújtás például egyáltalán nem csökkenti a sérülés esélyeit – olvasható az Amerikai Fitnesztanács (ACE) kiadványában, amelyben az utóbbi tíz évben végzett kutatások eredményeit gyűjtötték össze. Persze ez nem azt jelenti, hogy a nyújtás haszontalan lenne, az edzést követően például valóban segíthet csökkenteni a sérülések kialakulási esélyét.
„A statikus nyújtás, vagyis amikor egy izomcsoportot legalább harminc másodpercen keresztül nyújtunk, nem segít növelni az izmok teljesítményét. Épp ellenkezőleg, az edzést megelőző statikus nyújtógyakorlatok negatívan befolyásolhatják a sportteljesítményt, például a rövidtávfutók és távolugrók esetében, mivel csökkentik az izomerőt” – mondják a szakértők, akik inkább a dinamikus nyújtógyakorlatokat ajánlják az rutin bemelegítő gyakorlatok folytatásaként. A futók például eltúlzott, hosszú dinamikus lépésekkel segíthetik felkészülésüket egy-egy versenyt megelőzően.
A futás a szakértők szerint sokkal hasznosabb a sétánál azok számára, akik tényleg szeretnének több kalóriát elégetni. Bár a séta is remek testmozgási forma lehet, a futás 40 százalékkal több energiát emészt fel.
Végül az egyik leggyakoribb mítosz: a tejsav valójában egyáltalán nem okoz acidózist, és nem növeli az izomfáradtságot sem. Ez a mítosz valószínűleg egyes kutatási adatok félreértelmezésének köszönhető. A szakértők szerint a laktát még a segítségünkre is lehet a megerőltető edzések során.
