Miért lesz valaki gyakrabban náthás?

Egyesek szinte néhány hetente megfáznak, mások viszont jóformán védettek a náthával szemben. A rejtély hátterében a kromoszómavégződések állhatnak.

Betegszoba.hu
2013. 03. 04. 5:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Journal of the American Medical Association legfrissebb számában megjelent tanulmányból az derült ki, hogy az egészséges, fiatal felnőttek hajlamosabbak a megfázásra, ha immunsejtjeik viszonylag rövid telomérekkel rendelkeznek. A telomérek a kromoszómákat alkotó DNS-szálak végén lévő rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok, melyek amolyan „védőkupakként” védik a kromoszómákat attól, hogy osztódásuk közben egymással összetapadjanak, vagy más módon sérüljenek. A telomérek az öregedéssel együtt fokozatosan rövidülnek, és a kutatások szerint a rövidebb telomérek összefüggésbe hozhatók a fertőzések, a daganatos betegségek és a szívbetegségek okozta halálozás megnövekedett kockázatával az idősebb felnőttekben.

Mivel azonban a megfázás és az egyéb légúti megbetegedések a leggyakoribb betegségeknek számítanak a fiatal felnőttek esetében, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatói Sheldon Cohen vezetésével azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a telomérek hosszúsága a nátha kialakulásának kockázatát. A kutatáshoz 152, tizennyolc és ötvenöt év közötti alanyt kértek fel, akiknek T-sejtjeiben megmérték a telomérek hosszúságát. Ezt követően orrcsepp segítségével náthavírusnak tették ki az önkénteseket.

A következő öt napban a résztvevők 22 százalékában jelentkeztek a megfázás tünetei, de a valószínűség azokban mutatkozott nagyobbnak, akikben a T-sejtek egy bizonyos altípusában rövidebbek voltak a telomérek. A legrövidebb telomérekkel rendelkező egyharmad közül 26 százalék betegedett meg, míg a leghosszabb telomérekkel rendelkező egyharmadnak csak 13 százaléka lett náthás.

Cohen ugyanakkor azt is elismerte, hogy egyelőre nem sok klinikai hasznát láthatjuk a felfedezésnek. Egyrészt azért, mert senki sem tudhatja, rövidek-e a kromoszómavégződései. De még ha tudja is, nem biztos, hogy a kutatók tudnak tenni ellene valamit. „Számos kutatás folyik arról, vajon meg lehet-e változtatni a telomérek hosszát valamilyen viselkedési változtatással vagy gyógyszeres kezeléssel, de egyelőre nagyon messze vagyunk a megoldástól” – magyarázta Cohen.

Ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlenül egy telomérhosszabbító terápiára kell várnunk ahhoz, hogy korlátozni tudjuk a nátha kialakulásának kockázatát. Az is elég, ha szappannal és vízzel alaposan kezet mosunk, és lehetőség szerint kerüljük a tüsszögő és köhögő embereket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.