A kutatást vezető Gargi Maity az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság éves ülésén mutatta be az eredményeket.
Az Aspirin hatóanyagának, az acetil-szalicilsavnak a rákmegelőző és -kezelő hatása már az 1980-as évek vége óta kutatások tárgyát képezi, amikor is ausztrál szakértők kimutatták, hogy rendszeres szedőinél alacsonyabb a vastagbélrák kockázata. Azóta összefüggésbe hozták a nyelőcső- és a prosztatarák veszélyének csökkenésével is. A mellrákkal való kapcsolat azonban mindez idáig nem volt tisztázott.
A mostani értekezés alapján az Aspirin olyan hatással lehet a sejtekre, hogy azok nem képesek agresszívabb „üzemmódba” lépni. A kezelt egerek ráksejtjei ugyanis egyáltalán nem vagy csak részben termeltek őssejteket, amelyek feltételezések szerint táplálják a rosszindulatú elváltozásokat. „Ebbe a folyamatba kell beavatkozni, különben biztos a visszaesés” – magyarázta Sushanta Banerjee, az intézmény professzora.
A laboratóriumi teszteknél az Aspirin két különböző mellráktípus sejtburjánzását blokkolta. Az egyik az úgynevezett tripla negatív emlőrák volt, amely kevésbé gyakori, ám nehezebben gyógyítható, mert a rosszindulatú sejteknek nincsenek ösztrogén-, progeszteron- és HER2 receptoraik. Az Aspirin tehát azok állapotán is javíthat, akik nem reagálnak a hormonterápiára.
A gyógyszert számos különböző kórkép kezelésére használják. Banerjee professzor szerint a szer titka abban rejlik, hogy különböző metabolikus utakon egyszerre támadja a beteg sejteket. „A rák nem egyetlen gént érintő betegség, rengeteg gén érintett benne” – mondta a szakértő. A gyógyszernek azonban megvannak a mellékhatásai, például az emésztőrendszeri vérzés. A kutatók célja, hogy a jövőben mérlegeljék a haszon és a kockázat arányát.
