Az Alzheimer-kórosok aránya egyforma a 90 éven felülieket tartalmazó családokban és az átlagos élettartamúaknál, ám a folyamatos agyi leépüléssel járó betegség később alakul ki előbbieknél – állítják a szakértők.
„Célunk az volt, hogy kiderítsük, a kivételesen hosszú élet védelmet nyújt-e az Alzheimer-kór ellen” – mondta Stephanie Cosentino, a Columbia Egyetem neuropszichológiai professzora. A válasz igen, kivéve a legidősebb időseket. Bár egyelőre nem tisztázott, miért jelenik meg késleltetve a demencia az érintetteknél, Consentino professzor szerint bizonyos genetikai adottságok járulhatnak hozzá a szellemi épség hosszabb megőrzéséhez. Az Alzheimer-kór az időskori demencia leggyakoribb oka.
A szakértők több mint 1800 embert vontak be a vizsgálatba az Amerikai-Dán Hosszú Élet Családtanulmányból, amely a kivételesen hosszú élet genetikai és nem genetikai tényezőit veszi górcső alá. A jelenlegi beszámolóhoz, amely a JAMA Neurology című szakfolyóirat májusi számában jelent meg, ellenőrizték az Alzheimer-kór megjelenését a vérrokonok és a házastársak körében. Az idősebb családtagok – átlagosan 88 évesek – ugyanolyan szellemi hanyatlási rátát mutattak, mint házastársaik. Fiaik és lányaik azonban átlagosan 70 esztendősen kevesebb, mint feleakkora Alzheimer-kockázatot mutattak, mint hasonló korú házastársaik.
„A vérrokonok nagyobb hányada volt demenciamentes 90 éves korig, mint a házastársaké. 95 esztendősen azonban már magasnak bizonyult a leépülés aránya, ami a betegség késleltetett megjelenéséről árulkodik” – összegezte Consentino professzor.
